Nagyszabású kiállítás nyílik a párizsi Magyar Kulturális Intézetben a magyar kubizmus képviselőinek elfeledett alkotásaiból. A 20. század elején Párizsban alkotó művészek munkáinak egy részét most láthatja először a nagyközönség. A szervezők célja a kubista festők és szobrászok újrafelfedezése mellett az eltűnt műkincsek felkutatása.
A franciaországi nyitás egyik első eseményeként a párizsi Magyar Kulturális Intézet nagyszabású, személyesen is látogatható kiállítást rendez WANTED – Az elveszett magyar kubizmus címmel. A 2021. május 21-én nyíló tárlat különlegessége, hogy eredeti művek bemutatása mellett eltűnt műkincsek felkutatását is célozza.
A 20. század elején Párizs a világ minden tájáról vonzotta az avantgárd művészeket. Ott élt és alkotott a magyar kubista festők közül Miklós Gusztáv, Réth Alfréd, Szobotka Imre, Bossányi Ervin, Késmárky Árpád, Dénes Valéria, Farkas István és Galimberti Sándor, valamint a szobrász Csáky József és Bánszky Sándor.
Miklós Gusztáv: Álló női akt,1913 / Isabelle et Hervé Poulain tulajdona
A magyar kubizmus
A magyar kubizmus nem egyszerű másolása volt a franciának – saját, jól felismerhető stílusjegyei voltak; elsősorban a színesség. Az első kubista szobrászok között több magyart is találunk, Csáky Józsefet pedig a kubista szobrászat egyik megteremtőjeként tartják számon világszerte. A párizsi Magyar Kulturális Intézetben látható kiállítás bemutatja a magyar művészetnek ezt az elfeledett, máig rejtett fejezetét, egyben ismét rávilágít a magyar kultúra nemzetközi beágyazottságára és a magyar alkotók jelentőségére. Olyan eredeti műveket ismerhet meg a látogató, amelyeket ebben a formában, együtt most láthat először a nagyközönség. Így első alkalommal tekinthetik meg Csáky József frissen megtalált kubista szobrát, vagy Miklós Gusztáv egyetlen, még ma is hozzáférhető kubista aktját.
Csáky József: Férfi portré, 1913
Az eredeti művek bemutatása mellett a tárlat felhívja a figyelmet számos elfeledett magyar kubista alkotásra, azzal a céllal, hogy közülük minél több előkerüljön. Az elveszett vagy azonosítatlan alkotásokról készült reprodukciók, korabeli felvételek, 3D-s installációk segítségével
Az augusztus 14-ig tartó tárlaton összesen 44 eredeti szobor, festmény és rajz, valamint elveszett és még keresett alkotásokról 50 fekete-fehér reprodukció látható 11 magyar avantgárd művésztől. A kiállítás kurátora Barki Gergely művészettörténész, aki közel egy évtizede keresi az elveszett magyar alkotásokat, és legújabb kutatásai fókuszában a kubista művek állnak.
Farkas István: Kubista akt, ~ 1912-1914 / MTA, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tulajdona
Párizs-Brüsszel-Berlin-Budapest
A magyar avantgárdról az utolsó nagy kiállítás 2013-ban valósult meg Párizsban, a Musée d’Orsay-ban Allegro Barbaro címmel. A mostani tárlat a párizsi bemutatót követően a tervek szerint Brüsszelben és Berlinben is megtekinthető lesz – mindenhol kicsit a helyi viszonyokra szabva –, hogy aztán végül Budapesten csatlakozzon a 2023-ra a Nemzeti Galériába tervezett nagyszabású magyar kubizmus-kiállítás anyagához, remélhetőleg minél több elveszett, majd a kiállítások nyomán megtalált alkotással.
Csáky József: Női figura, 1920 / Bási Annamária és Kajdi Csaba tulajdona, Fotó: Darabos György, HUNGART
A nagyszabású vállalkozás a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szépművészeti Múzeum együttműködésében valósult meg.
Nyitókép: Szobotka Imre: Zenész, ~ 1914., olaj, vászon, elveszett
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
Idén ősszel ünnepli tizedik születésnapját a világ fine dining turistáinak egyik kedvenc budapesti helye. A belvárosi Costes Downtown túlélésének titka a rugalmasság, ami most formabontó koncepcióban ölt testet: a városi dzsungelben képzőművészet és gasztronómia egyenrangúan kacsint össze.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Egy cél vezérli a tüntetőket.
Egy másik felvételen pedig azt láthatjuk, hogy egy migráns hátterű úriember egy bevásárlókocsin süti a kukoricát.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
Itt a vége a gyorsított állampolgársági eljárásnak.
„Kezd egy picit széthullani” – jellemezte a Tisza Pártot a publicista.
