A vezető elemző lerántotta a leplet az egyre gyurcsányosabb Magyar Péterről
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
A Jobbikból való kilépések, valamint az MSZP-s politikusok DK-ba való átlépésről kérdezett két politikai elemzőt a Magyar Nemzet, akik másképp, de hasonlóan ítélik meg a pártok jövőjét.
Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a napilap kérdésére válaszában hangsúlyozta, a Jobbik új elnöksége máshogy képzeli el a párt jövőjét, mint több jelenlegi országgyűlési képviselő. Szerinte Jakab Péter megválasztásával a pártvezetés olyan erővel kötötte hozzá magát a balliberális pártokhoz, amely a szervezet önállóságának elvesztésével jár. Cserébe viszont a megmaradó – az elnökhöz lojális – maroknyi opportunista biztosíthatja politikai túlélését. Hozzátette, ülnek még képviselők a frakcióban, akik az új elnökség önfeladó irányvonalával nem értenek egyet, így nem kizárt, hogy lesznek még kilépések, igaz, nem nagy számban.
A Jobbik megszűnése azonban azért valószínűtlen, mert a pártszervezet fenntartása lehet a biztosíték arra, hogy a vezetők tárgyalóképesek lesznek a kormányellenes osztozkodásnál – emelte ki. Az elemző kifejtette: az MSZP-re inkább az eljelentéktelenedés várhat, mint a megszűnés.
Szavai szerint Gyurcsány Ferenc szervezetileg igyekszik meggyengíteni a pártot, de az ország legmegosztóbb politikusaként szüksége van – főleg a bizonytalan választók miatt – annak a látszatára, hogy létezik valós, egyenlő partnerek párbeszédén alapuló, ellenzéki együttműködés. „Amennyiben megvalósul az ellenzéki együttműködés, úgy 2022-ben a Jobbik és az MSZP szimpatizánsai is azzal a dilemmával fognak szembesülni, hogy nem tudnak a saját pártjukra listán, vagy azok egyéni jelöltjére szavazni, ami el is bizonytalaníthatja őket. Szeged sem kivétel az ellenzéki osztozkodás alól, de a jelöltség megszerzésére már csak a regnáló képviselő okán, az MSZP pályázhat a legnagyobb eséllyel” – fűzte hozzá.
„Bár komoly válsággal küzd a Jobbik és az MSZP, korai lenne véglegesen leírni ezeket a pártokat, hiszen a szavazóbázisaikat nézve a hibahatárnál nem sokkal nagyobb különbség van köztük, így elsősorban a támogatóik aktivitása, elkötelezettsége befolyásolhatja leginkább a 2022-es parlamenti választás kimenetelét” – jelentette ki a lapnak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke.
Szavai szerint amellett, hogy az említett két pártnak van a legnagyobb támogatottsága az ellenzéki oldalon, parlamenti mandátumaik, frakcióik révén jelentős anyagi erőforrásaik is vannak. „Ráadásul ha 2022-ben nyerni akar az ellenzék, akkor akár néhány tucatnyi szavazat besöprése is nélkülözhetetlen lehet például a kisebb településeken, ezért is fontos, hogy a DK és a Momentum mellett megmaradjon a Jobbik és a szocialista párt is, és képesek legyenek mobilizálni a szavazóikat.”
(Mandiner)