Vizsgálatot rendelt el az OBH a Szeviép-ügy felmentő ítéletével kapcsolatban

A PestiSrácok írta meg, hogy a Szeviép-ügyet másodfokon tárgyaló egyik bíró építőipari cége több száz milliós projektben vehetett részt a Botka László vezette szegedi önkormányzat megbízásából. A portál az Országos Bírói Hivatalt is megkereste az ügyben. Dr. Senyi György, az OBH elnöke válaszában kiemelte: „a cikkben foglalt tényállítások alapján jelentéstételre és igazgatási vizsgálat lefolytatására kötelezte a Szegedi Törvényszék elnökét”. Hozzátette: „amennyiben a jelentés vagy a vizsgálat kötelezettségszegést tárna fel, azzal kapcsolatos intézkedéseket az arra jogosultak haladéktalanul megteszik”. 

A PestiSrácok megkereste Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt is, hogy szerinte fennáll-e az elfogultság, ha egy bíró úgy tárgyalja a Botka Lászlóéknak beszállító Szeviép-vezérek büntetőügyét, hogy családi cége ugyancsak több közbeszerzést nyert az MSZP-s polgármester városától.

Lomnici szerint már magában az is aggályos, hogy ha egy bíró tagja, tulajdonosa egy gazdasági társaságnak. Az alkotmányjogász emlékeztetett, hogy a törvény idevágó része úgy szól: „Bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.”

Jelen esetben az ÉPTÁRKER Kft-nek két tulajdonosa van, dr. Nóvé Ágnes tehát nem korlátlanul felelős tagja a cégnek. Ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosok közös háztartásban élő közeli hozzátartózók. Ugye férj és feleség. Az alkotmányjogász szerint erre részletesen nem tér ki a törvény, hétköznapi szóhasználattal ez akár egy jogi kiskapu is lehet. 

Lomnici elmondta azt is, hogy a bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését. Ha a bíró a kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határidő lejártától számított 5 napon belül határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését.

Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: a törvény értelmében a fenti szabály megsértése esetén etikai, illetve fegyelmi eljárás következhet.