Erdő Péter szerint a hosszú ideig tartó rombolást csak sok fáradtsággal lehet újraépíteni.
Átadták az egykori Regnum Marianum székházat Budapesten, a Damjanich utcában. A felújított épületet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg csütörtökön. Erdő Péter kiemelte: a magyar katolikus egyháznak az a tapasztalata, hogy „hosszú ideig tartanak a rombolás időszakai”, amelyek után éppen olyan „hosszú idő és nagy fáradság” újjáépíteni mindazt, ami elpusztult.
A falak helyreállítása után most a lelkeké következik
Felidézte: a VII. kerületi házban egykor az Esztergomi Egyházmegye Regnum Marianum mozgalomhoz tartozó papjai laktak. A kommunista hatalom szétzavarta őket, és a házat is elvették az egyházmegyétől. „Most igyekszünk a lelkekben újra építkezni", és a rendszerváltás óta "felnőttek hívőkből álló nemzedékek, akik szeretnék a saját hivatásukat katolikus szellemben megélni. Fontos, hogy legyenek olyan helyek, ahol ők rendszeresen tudnak találkozni és egymást erősíteni„ – fogalmazott a bíboros. Hozzátette: „a megújuló épületek eszközök és jelképek: eszközök, hogy meginduljon a keresztény közösségi élet, és jelképek, amelyek fölszólítanak arra, hogy a lelkekben is folytassuk az újjáépítést”.
A Damjanich utca 50. szám alatti ház 1895-ben épült. A háromemeletes bérházat 1901-ben vásárolta meg Majláth Gusztáv erdélyi püspök segítségével az egyház annak a plébániához nem tartozó, fiatal papokból álló közösségnek, akik az ifjúság katolikus nevelését tartották elsődleges feladatuknak. A társaságot mint a Mária Kongregáció egyik alapszervezetét 1902-ben jegyezték be Rómában, 1903-ban pedig hivatalos egyesületként is megalakult a Regnum Marianum.
Német főparancsnokság helyett bombázták le
A Damjanich utcai székház udvarán kápolnát is építettek, ezt 1944-ben az amerikai légierő véletlenül – az Andrássy úton berendezkedett német hadvezetést keresve – lebombázta.
A kommunizmus idején, 1951-ben a Regnum Marianum tevékenységét más egyházi közösségekhez hasonlóan betiltották, és a székházukat államosították. A kétezres években az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye visszakapta az épületet. A rossz állapotú ház felújítására egy évtizeddel később kerülhetett sor, a felújítást a kormány 1,2 milliárd forinttal támogatta.
Az épületben katolikus kulturális központ fog működni konferenciatermekkel, 80 férőhelyes szállással. Emellett kápolna, irodák, funkcionális terek kaptak helyet a házban. A központnak fontos szerepe lesz az Eucharisztikus Világkongresszus helyszíneként is. Az átadási ünnepségen részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és a főegyházmegye tejes papsága.
1989 óta újra nyilvánosan működik
A Regnum Marianum a magyarországi katolikus lelkiségi mozgalmak egyike. Fő tevékenysége a fiatalok katolikus szellemű nevelése. Az 1951-ben betiltott mozgalom a kommunizmus évtizedeiben titokban folytatta tevékenységét. Emiatt három külön koncepciós perben (1961, 1965 és 1971) 13 regnumi atyát ítéltek el összesen 71 évre.
A rendszerváltás óta nyilvánosan működő szervezetnek jelenleg háromezer tagja van. Kis létszámú helyi csoportjaik tagjai hetente találkoznak, nyaranta pedig a regnumi fiatalok közösen táboroznak. Vezetőik korábban a közösségben nevelkedett fiatalok. A teljes tagság a mozgalom fő ünnepén, december 8-án találkozik a budapesti Szent István-bazilikában.
(MTI)
Szent István felajánlása nem csupán vallási, hanem közjogi aktus is volt: a magyarság majd' ezer éve él a Szűzanya oltalmában. Nádor Koppány Zsombor teológussal, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával beszélgettünk.
A Szent Korona részleges jogainak visszaadása, az olyan ősi nevek, mint a vármegye vagy az ispán rehabilitálása mind-mind efelé visz.
Több ezren utaztak Veszprémbe, hogy részt vegyenek a szertartáson.
XIV. Leó pápa augusztus 20-án, a VI. Pál teremben tartott szerdai általános kihallgatás végén fordult ezzel a kéréssel minden hívőhöz.
„Ez az ünnep nemcsak Erdő Péter hűségéről szól, hanem Isten hűségéről is” – írták a közleményben.
Az esztergom-budapesti érsek kiemelte, amit a gyermekekért, az utánunk jövő nemzedékért teszünk, azt nem a remélt hála, a későbbi viszontszeretet érdekében tesszük, hanem azt az ajándékot adjuk tovább, amit mi is másoktól, végső soron magától Istentől kaptunk.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
