Magyar Hírlap: Nagy az ellenzéki pártok lemaradása

Országszerte toronymagasan vezet a Fidesz–KDNP a jelöltek indításához szükséges ajánlások összegyűjtésében az ellenzékkel szemben: a Magyar Hírlap szerint jól érzékelteti a helyzetet, hogy Budapesten a már nyilvántartásba vett Tarlós István több mint tizenkétezer leadott ajánlásával szemben a balliberális ellenzéki jelöltjének ajánlásairól egyelőre semmit sem tudni – olvasható a napilap csütörtöki számában.

Sok az ejtőernyős

A fővároshoz képest a vidéki településeken még sokkal nehezebben halad az ajánlások begyűjtésével az ellenzék, ennek okaként a lap által megkérdezett politológus, Deák Dániel szerint két jelenség tehető felelőssé: az ellenzéki pártok támogatottságának csökkenő szintje és az aktivistahálózatuk elkopása.

Az sem tesz jót az ajánlások összegyűjtésének, hogy az ellenzéki összefogás felülről vezényelt jellege miatt a pártok sok településen jelentős ismeretséggel és befolyásolással bíró helyi politikusaikat állították háttérbe azért, hogy az adott körzetet átengedjék az „országos hatalmi alkuk odaejtőernyőztetett” győzteseinek – mondta el a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Magyar Hírlapnak.

Ennek romboló hatása az MSZP esetében a leglátványosabb – tette hozzá Deák Dániel, aki úgy véli, hogy a szocialista párt az ellenzéki összefogásban való részvételével már rövidtávon is elkezdte a saját országos hálózatát felszámolni, hiszen ahol az összefogás kedvéért elengedték a helyi politikusaik kezét, ott ezzel egyben a helyi alapszervezetüket is feláldozták.

Belső harc: megint ez lesz a végső?

Az elemző úgy vélte a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában, hogy a DK-nak vagy a Jobbiknak átengedett körzetek miatt a választáson most függetlenként induló volt szocialista politikusok a helyi ismertségük és beágyazottságuk miatt ráadásul még komolyan veszélyeztetik is majd az ellenzéki összefogás jelöltjeit.

Szerinte éppen ezért a balliberális pártok számára valójában az önkormányzati választás - az EP-választáshoz hasonlóan – csak az ellenzéki „pártok belharcairól fog szólni”, azaz arról, hogy a DK és a Momentum be akarja betonozni a vezető szerepét, míg az MSZP és a többi párt vissza akarja állítani a korábbi status quót – mondta Deák Dániel. A politológus szerint ugyanakkor az erőltetett összefogással még hosszú távon is veszít az összes ellenzéki erő, mert a konfliktusos együttműködés 2022-re végképp felemészti a pártok maradék önálló arculatát is.