Tízezrekkel többen dolgoznak, mint egy éve

Idén a február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 492 ezer volt, 47 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,0 százalékponttal 69,8 százalékra emelkedett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 69 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 18 ezerrel nőtt, míg a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 40 ezerrel 118 ezerre csökkent.

A 15-74 éves korosztályban tavaly az augusztus-októberi háromhónapos időszakban lépte át a 4,5 milliós küszöböt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, és azóta egyszer sem csökkent 4 millió 480 ezer alá. Az előző háromhónapos periódushoz, az idei első negyedévhez hasonlítva szinte a hibahatáron belül, mindössze 5 ezerrel kevesebben voltak állásban.

Leginkább ez a társadalmi korcsoport foglalkoztatottsága nőtt

A 15-74 éves foglalkoztatottak számának 47 ezres éves összevetésű emelkedése, a munkanélküliek számának 15 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacra újonnan belépők 32 ezres számából eredt.

A 15-64 éves gazdaságilag aktív népesség, a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként megjelenők aránya 0,7 százalékponttal 72,3 százalékra emelkedett. Ebben benne van a korosztály lélekszámának 45 ezres csökkenése. A munkaerőpiacról távol maradó inaktív lakosság ebben a korosztályban 58 ezerrel csökkent egy év alatt és 1,754 millió volt a február-áprilisi háromhónapos periódusban.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt, a nők körében pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra emelkedett.

Már az uniós célérték közelében ennél a korcsoportnál

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 74,9 százalékra emelkedett Magyarországon. A február-áprilisi időszakban a férfiaknál 83,0, a nőknél 67,0 százalékos volt a foglalkoztatottak aránya ebben a korcsoportban.

Szerdán azt is bejelentette, hogy a február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt, ami 0,3 százalékpont javulás.

A munkanélküliek több mint ötöde 15-24 évesek köréből került ki, számuk 4 ezerrel, 34 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal 10,8 százalékra nőtt. A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz és az előző időszakkal is megegyező 3,5 százalék volt. A nők munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,8 százalékponttal csökkent szintén 3,5 százalékosra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,0 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított – tette hozzá a KSH.

Varga: a rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon

A rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon, mint idén február és április között; a 2010-es mintegy 12 százalékról 3,5 százalékra csökkent a mutató, amellyel Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint Magyarország az Európai Unió 28 tagországa között a negyedik helyen áll, Lengyelországgal holtversenyben.

Varga a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva szerdán Budapesten sajtótájékoztatón Magyarország foglalkoztatási mutatóinak alakulását is méltatta, miután idén február és április között 47 ezer emberrel többen dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában.    Az adatok azt mutatják, hogy „egyre kevesebb olyan álláskereső ember van ma Magyarországon, aki nem talált a maga számára munkát” – fogalmazott.

Elemzők: egyre keményebb korlátokba ütközik a foglalkoztatás növelése

Mélypontra süllyedt a munkanélküliség, de a csökkenés tempója a továbbiakban is lassulni fog, mivel a kínálat minősége meglehetősen alacsony, már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott munkaerőpiaci adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, megállapította: újabb mélypontra süllyedt az állástalanok aránya, de a csökkenés tempója lassul. A munkáltatók egyre nehezebben tudják betölteni az új álláshelyeket, mivel a munkanélküliség szerkezete nem felel meg a keresleti követelményeknek a földrajzi vagy képzettségi különbségek miatt.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne a versenyképesebb uniós tagállamokkal összehasonlítva, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba. A rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon. Szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.

(MTI)