Brüsszelben egy torz szivárványkoalíció öltött testet – és ellenzékének legmarkánsabb vezére Orbán Viktor
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
Az EU-n belüli kivándorlás és bevándorlás tagállami adatait összegezte a Politico a minapi cikkében. Az Eurostat számai alapján azt is bemutatják, mennyi magyar élhet az EU különböző tagországaiban, és mennyi uniós állampolgár telepedett le hazánkban.
A Politico oldalán április 30-án megjelent elemzés célja, hogy grafikák és ábrák segítségével – elsősorban az Eurostat 2018-as adataira építve – bemutassa az Európai Unión belüli vándorlás és letelepedés tendenciáit. Az elemzés azon személyeket vizsgálja, akik valamely európai uniós tagállam állampolgáraként egy másik európai uniós tagállamban telepedtek le. A cikk e személyekre az „expat” elnevezést használja.
Az adatok szerint összesen 17,1 millió fő él az állampolgárságától eltérő uniós tagállamban. A 17,1 millió fő 45 százaléka Németországban és az Egyesült Királyságban telepedett le. A más tagállamban letelepedettek száma 2014 és 2018 között mintegy 3 millió fővel emelkedett, amely Magyarország és Spanyolország kivételével minden tagállamban megmutatkozott.
A szerző (Arnau Busquets Guàrdia) megállapítása, hogy azok az országok, amelyekből több állampolgár telepszik át egy másik tagállamba, kevesebb bevándorlót és letelepedőt fogadnak a többi tagállamból.
A legtöbb uniós állampolgár Németországban (4,2 millió fő), az Egyesült Királyságban (3.6 millió fő) és Spanyolországban (1.8 millió fő) telepedett le 2018-ban. A legkevesebb uniós állampolgár Litvániába (6,1 ezer fő), Lettországba (6,19 ezer fő) és Bulgáriába (13,1 ezer fő) érkezett 2018-ban letelepedés céljával.
A más tagállamban letelepedettek száma összességében mintegy 3 millió fővel (18,97 százalékkal) emelkedett 2014 és 2018 között. Magyarország és Spanyolország kivételével az emelkedés minden uniós tagállamban azonosítható.
A más tagállamban letelepedettek száma a legnagyobb mértékben Romániában (+174,89%), Máltán (+153,53%) és Észtországban (+141,25%) növekedett 2014-2018 között, annak ellenére, hogy az ezekben az országban letelepedettek száma néhány tízezres. Az adatok mögött meghúzódó okokat a Politico elemzése nem ismerteti.
A két legtöbb uniós állampolgárt befogadó tagállamban (Németországban és az Egyesült Királyságban) a letelepedettek számának változásában 32 és 38 százalékos emelkedés volt tapasztalható 2014 és 2018 között.
Továbbra is Romániát sújtja leginkább a kivándorlás: az adatok szerint Románia lakosságának 14,6 százaléka él valamely más uniós tagállamban. A románok legnagyobb számban (1.19 millió fő) Olaszországban telepedtek le, de arányuk magas Spanyolországban (673,59 ezer fő), Németországban (586,59 ezer fő) és az Egyesült Királyságban (332,35 ezer fő) is. Romániát ebben az esetben sorrendben Litvánia (lakosságának 11,8 százaléka él más tagállamban), Horvátország (lakosságának 10,7 százaléka él másik tagállamban), Portugália (lakosságának 10,6 százaléka él másik tagállamban) és Bulgária (lakosságának 10,4 százaléka él másik tagállamban) követi.
A legkevesebb állampolgár Németországból és Franciaországból (1,2 – 1,2 százaléka a lakosságuknak) telepszik át egy másik tagállamba, de az Egyesült Királyság (1,4 százalék), valamint Svédország, Spanyolország és a Cseh Köztársaság (mindhárom országban 1,6 százalék) esetén is az állampolgárok kevesebb, mint 2 százaléka telepedett le egy másik tagállamban.
A V4-országok 2018. évi adataiban jelentős különbségek mutatkoznak. A más tagállamból betelepültek száma 2018-ban a Cseh Köztársaság esetén 219,35 ezer fő, Magyarország esetén 77,9 ezer fő, Szlovákia esetén 55,95 ezer fő és Lengyelország esetén 33,1 ezer fő volt. A fentiek azt mutatják, hogy a Cseh Köztársaságba 2018-ban majdnem háromszor annyian települtek be, mint Magyarországra, ugyanez az arány Szlovákiával összevetve már közel négyszeres, Lengyelország esetén pedig több mint hétszeres.
Magyarország a 2018. évi adatokat tekintve a középmezőny alján helyezkedik el (a 18. helyen). Annak ellenére, hogy kismértékben mérséklődött a letelepedési céllal érkező uniós polgárok száma, még mindig hazánk számít a második legnépszerűbb letelepedési célpontnak a visegrádi országok tekintetében. Magyarországra minden uniós tagállamból érkeznek állampolgárok letelepedési szándékkal: legnagyobb számban Romániából (22.747 fő), Németországból (17.879 fő) és Szlovákiából (9.652 fő).
A legkevesebb magyar az elemzés adatai szerint Lettországba, Litvániába és Bulgáriába települt ki.