Az Európai Bizottság mandátumából hátralévő időben a legfontosabb ügy a következő többéves uniós költségvetés elfogadása – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Az uniós biztos kifejtette: a 2021-től érvénybe lépő büdzséről szóló bizottsági tervezet jelenleg az Európai Tanács és az Európai Parlament (EP) asztalán van, és a bizottság még tartja azt az ambiciózus elképzelést, hogy a költségvetést még a jelenlegi EP fogadja el. Ugyanakkor látják a nehézségeket, és reális esély van arra, hogy őszre tolódik a költségvetés elfogadása, amit már egy új bizottság bonyolítana le – magyarázta. Hozzátette: az intézmények változása a jövő évben nem segíti a költségvetés elfogadásának kérdését. Megjegyezte: a cél az, hogy időben meg tudjanak kezdődni új uniós programok.
Navracsics Tibor kiemelte: egy másik érzékeny kérdés a Brexit, március 29-én formálisan kilép Nagy-Britannia az EU-ból. A mostani megállapodás szerint 2020. december 31-ig átmeneti időszak lenne, hogy a részletes szabályozás is elkészüljön – mutatott rá.
Közölte: e két nagy téma mögött több kérdés van, például olyan kereskedelempolitika kialakítása és fenntartása, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi nehezebb körülmények között is az EU megtarthassa a piacokat és a kedvező kereskedelmi feltételeket. Az EU emellett nem mond le a további kapcsolatépítésről sem – fűzte hozzá.
A biztos a tárcáját illetően elmondta: az oktatás területén a legnagyobb eredmény, hogy az Erasmus program költségvetését sikerülhet megduplázni a bizottság költségvetési tervezete alapján. A cél, hogy azon családoknak is elérhetővé tegyék a külföldi tanulást, akik ezt ma nem engedhetik meg maguknak - fogalmazott. Kitért rá: európai oktatási térség néven pedig olyan projektet indítanak, amelynek révén – bár az oktatás tagállami hatáskör – segítik az együttműködést a tagállamok között az oktatásban.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy kulturális stratégiát készített, amelyben hangsúlyozta a kultúra, mint az európai versenyképességet növelő tényező, a szociális integráció egyik hajtóereje és a nemzetközi diplomáciát meghatározó erő jelentőségét.