Most akkor tényleg fizetős lesz a Corvinus?

„Félévenként négymilliós tandíjjal a gazdagok egyeteme lehet a Corvinus, 2020-tól pedig nem hirdetnek majd állami helyet, mindenki fizet majd, aki ott akar tanulni” – írta a HVG a Népszavára hivatkozva október elején.

„A Budapesti Corvinus Egyetemen drasztikusan csökkentik az állami férőhelyek számát, és 2020-tól meg is szüntetnék azokat. Így a tandíj több millió forintra emelkedhet” – mondta Demeter Márta, az LMP politikusa azon a sajtótájékoztatón, amelyen az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő bejelentette, aláírásgyűjtésbe kezdenek a tandíj ellen.

Az LMP annyira komolyan vette a tandíjjal szembeni kiállást, hogy még október 23-án is fáklyás felvonulással tüntetett a fizetős felsőoktatás ellen. A párt rendezvényén Puzsér Róbert is felszólalt, aki arról beszélt, hogy a „a kriptofeudális Fidesz” be akarja vezetni a tandíjat.

Hol az igazság a Corvinus-ügyben? Tényleg bevezetik a tandíjat? Tényleg a gazdagok egyeteme lesz a Corvinus? Egyáltalán, mi értelme ennek az egész Corvinus-reformnak?

Kitörnének a csapdából

A napokban egy Corvinus átalakításával kapcsolatos háttérbeszélgetésen jártunk, ahol Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja, valamint Barta Márton, az egyetem stratégiai igazgatója részletesen beszámolt a készülő reformról.

A stratégiai igazgató szerint Magyarországnak szüksége van egy olyan, nemzetközileg jól látható, világszínvonalú gazdaság- és társadalomtudományi egyetemre, amely képes itthon tartani a legjobban képzett, nyelveket beszélő fiatalokat, helyt tud állni a globális felsőoktatási piacon, valamint alkalmas arra, hogy

Miért a Corvinusban látja a felsőoktatási kormányzat a továbblépés lehetőségét? – tette fel a kérdést Barta Márton, majd meg is válaszolta azt. Szerinte az elmúlt évek alapján elmondható, hogy a Corvinuson pénzügyi stabilitás van, valamint az elmúlt évtizedek bizonyították azt is, hogy megújulásra kész és képes egyetemi közösség. Ezek a szempontok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a felsőoktatási kormányzat a Corvinusban lássa a továbblépés lehetőségét.

Mi az, ami változatlan marad a reform után? Az illetékesek szerint az egyetem szervezetileg egységes marad a megújulás után is, egyik része sem kerül el az egyetemtől. Az oktatott és kutatott tudományágak sem változnak, a BCE továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni. Érintetlen marad az egyetemen a tudomány és a tanítás autonómiája is – ígérik a vezetők. 

A jövőben is lehet ingyen tanulni a Corvinuson

Továbbra is biztosított lesz az ingyenes tanulás lehetősége a mostani nagyságrendben, nem lesz tehát profitorientált a BCE. Az állami ösztöndíjas helyek ugyan 2020-tól megszűnnek a Corvinuson, azonban megjelenik a Corvinus-ösztöndíj, amelyet azok a hallgatók fognak kapni, akik a központi felvételi rendszeren keresztül, a felvételi eredményük alapján bejutnak az egyetemre.

Jelenleg körülbelül ezer állami ösztöndíjas hallgató tanul az intézményben, és ez a nagyságrend meg fog maradni a Corvinus-ösztöndíjas helyek vonatkozásában is. Az egyetem szeretne továbbra is a központi felvételi rendszeren belül maradni. A központi felvételi rendszer eddig kétfajta finanszírozási lehetőséget kínált fel egy felvételiző számára: az állam ösztöndíjas, valamint a Corvinus-ösztöndíjas fizetési formát.

A változás a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy 2020-tól

Aki a jövőben ingyen akar tanulni a Corvinuson, annak ezt a Corvinus-ösztöndíjas fizetési formát kell majd a felvételi eljárás során megjelölnie. A Corvinus-ösztöndíjakat az alapítvány fogja finanszírozni. A Corvinus-ösztöndíjas hallgatókra a hallgatói szerződés sem fog vonatkozni.

A Corvinus-ösztöndíjas félévek nem számítanak majd bele állami ösztöndíjas félévekbe, így azok a hallgatók is tanulhatnak majd ingyen a Corvinuson, akik már az összes állami félévüket kihasználták. Jelenleg a felsőoktatási törvény szerint az állam minden hallgatónak csak egy osztatlan szakot, vagy egy alapszakot és egy mesterszakot (tehát összesen 12 félévet) finanszíroz, így egy második szak elvégzéséért már szükségszerűen fizetni kell. A Corvinus-ösztöndíj azonban a szándékok szerint megteremti a lehetőséget arra, hogy az állam által garantált 12 félév kihasználása után is lehessen ingyen tanulni.

Nem tervezi az egyetem az önköltségek emelését sem, tehát azok a hallgatók, akik csak önköltséges helyre jutnak be, nem fognak majd milliós tandíjat fizetni.

Egyébként 2019 szeptemberében még indulnak állami ösztöndíjas helyek a Corvinuson, a változások tehát csak 2020 szeptemberétől lépnek hatályba.

Oktatással kapcsolatos célok 

Az egyetem vezetése olyan oktatással kapcsolatos célokat fogalmazott meg a reform kapcsán, amelyek megvalósítása az egyetemi rangsorokon való előrelépést hivatottak szolgálni. 

Ennek értelmében az a céljuk, hogy javítsanak az egy oktatóra jutó hallgatók arányát az egyetemen annak érdekében, hogy minél inkább perszonalizálható, hallgatókra szabható legyen a képzés. Jelenleg egy oktatóra harminc hallgató jut, ezt a számot szeretnék húszra mérsékelni. Jelenleg az alapképzés áll az intézmény fókuszában, így fontos változás lesz az, hogy nagyobb hangsúlyt fognak kapni a doktori képzések, valamint a mesterképzések az egyetemen.

Az egyetem kétnyelvűvé fog válni. Ez azt jelenti, hogy

A BCE egyetemi rangsorokon való előrébb lépését a kutatási tevékenység érdemi javításával akarják elérni.

Ezért tűzte ki célul az egyetem azt, hogy nemzetközileg kívánatos szintre emeli a kutatási és publikációs teljesítményét mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Ennek érdekében jelentős mértékben növelni akarják a hazai, de főleg a nemzetközi kutatási pályázatokban való részvételt. 

Fontos célja lesz az egyetemnek, hogy nemzetközileg ismertté, vonzóvá tegye a nemrég megalapított „Corvinus Institute for Advenced Studies” kutatóintézetet.

Nemzetköziesítés

Legalább háromszorosára szeretnék növelni az idegen nyelven tanuló hallgatók arányát, ez azt jelenti, hogy 2030-ra a tervek szerint a jelenlegi 15%-ról 45%-ra fog növekedni az idegen nyelven hallgatók aránya.

Az idegen nyelven tanulók ugyanakkor

bizonyos szakokon. Barta szerint bár a magyar felsőoktatásban egyre több a külföldi hallgató, a rendszerbe integrálásuk nem mindenhol megoldott, ezen változtatni kell. Szerinte olyan egyetemet kell teremteni, ahol a mindennapi ügyintézésben nincs különbség a külföldi és a magyar hallgatók között, mert minden szolgáltatás és közösségi program rendelkezésre áll mind a két nyelven. Ebben kell nagyot előre lépni Barta szerint, mert így tud a Corvinus nemzetközi szinten is vonzóvá válni.

Az egyetem új alapokra helyezi a HR-stratégiát is, növelni fogja a külföldi oktatók és kutatók arányát az összlétszám legalább egyharmadára. A külföldi hallgatók számára épülni fog egy nemzetközi kollégium is.

A megújulás keretei

Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja a megújulás kereteiről beszélt. Elmondta, hogy az egyetem 2019 június elsejétől a Munka Törvénykönyve alapján fogja foglalkoztatni a munkavállalóit. A kancellár szerint olyan foglalkoztatási környezetet kell kialakítani, ami a reform céljait, így például a nemzetköziesítést jól tudja szolgálni. Jelenleg például

mert hatalmas adminisztrációs terhei vannak az eljárásnak.

Problémát jelentette a jelenlegi struktúrában az is, hogy a Corvinus költségvetési szervként eddig költségvetési szervként működött. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban csak 12 hónapra tudott előre tervezni, hiszen minden évben ki kellett várnia a központi költségvetés számait. Így nem lehetett hosszú távú stratégiai terveket megalkotni. A vállalati környezetben is 5-10 évre szoktak előre tervezni – mondta a kancellár.

Ebben a tekintetben nagy segítség lesz a jövőben az, hogy a Corvinus kikerül az államháztartási keretek közül, és a sokkal szabadabb alapítványi formában fog tovább működni.

Az alapítványt a magyar állam fogja létrehozni, valamint az állam fog az alapító vagyonról is gondoskodni.