Hol tart a szexuális eredetű betegségek elleni küzdelem Magyarországon?

Aggódó tekintetek és mély lélegzetvételek töltik be az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat Karolina úti rendelőjének váróját egy hétköznap délután. Mindenki a gyorsteszt elvégzésére vár: csak egy apró szúrás az ujjon, pár csepp vér és húsz perc után kiderül, hogy megfertőzött-e a HIV.

Amíg ott vagyok, van lehetőségem néhány szűrésre váróval elbeszélgetni. Az egyik férfi egy meggondolatlan együttlét után döntött a teszt elvégzése mellett, míg egy fiatalabb nő elmesélte, hogy nővérként dolgozik és sajnos beleszaladt az egyik beteg tűjébe. Hozzáteszi: bár a páciens a papírok szerint semmilyen fertőző betegséggel nem rendelkezik, úgy döntött, az a legjobb, ha biztosra megy. Közben egy pár is megérkezik a rendelőhöz, a férfi keresztet vet, a nő karon fogja és belépnek.

Takács Sándorral az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat munkatársával beszélgetünk a HIV-fertőzésről.

^{Teszteld magad!}

Hogyan áll az emberiség a HIV elleni harcban? Észak-Amerikában és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben visszaszorították a betegséget, viszont Afrika és Ázsia egyes régióiról ez továbbra sem mondható el.

A tudomány a gyógyszerfejlesztések során elérte azt a terápiás megoldást, amellyel sikeresen meg lehet akadályozni a HIV-járvány terjedését. A WHO nemzetközi hivatalos HIV/AIDS témával foglalkozó szervezete a UNAIDS  2014-ben meg is határozta azt az alapvetést, miszerint 2020-ra el kell érni a 90-90-90-es szabályt. Vagyis a még ismeretlen HIV fertőzöttek 90%-át meg kell találni a szűrőprogramokkal, majd a kiszűrt személyek 90%-a kerüljön permanens cART terápiás kezelésbe, valamint a gyógyszerüket szedő HIV-vel élők 90%-ának szervezete eliminálja a vírust, azaz vírusszintjük a vérükben a kimutatható szint alá csökkenjen, ezáltal a továbbfertőzést megakadályozza.

Mit mutatnak a legfrissebb adatok?

Most, 2018-ban a részeredmények alapján még nem közelítjük meg ezt az értéket. Az európai régióban összességében az emberek 81% -át diagnosztizálták, 84% -uk cART-t kap, 88%-uk vírusszámát pedig sikerült leszorítani. Azonban Európa régiói között különbség tapasztalható: Nyugat-Európában 84%-88%-90%, míg 57%-45%-57% Kelet-Európában. Ez leginkább azért van így, mert

sem a fejlődő országokban, sem Magyarországon, illetőleg Kelet-Európában sem. Ezek alapján tehát elmondható, hogy nem elégség hatékonyak a szűrés fontosságára felhívó kampányok, nem ér el elég embert, nem sikerül elérni a megfelelő célcsoportokat sem. Az óvszerhasználat, a biztonságos szexuális szokások kompetenciájának kialakítása, azaz a szexedukáció nem ér célba ezekben az országokban. Ezt erősíti, ha megnézzük az egyéb STI fertőzéseket (szexuális úton terjedő fertőzések), amelyek folyamatos emelkedést mutatnak, s nem mellesleg nem ritka a HIV és egyéb koinfekciók, párhuzamos fertőzések együttes jelenléte sem.

Mik a magyar adatok?

Magyarországon folyamatosan azonos szinten, 200-300 között van az évente újonnan kiszűrtek száma, azaz a látencia jelen van. A számuk nem emelkedik meredeken, de stagnál, vagyis azt jelenti, hogy a populációban nem sikerül elég hatékonyan kiszűrni a HIV-fertőzötteket.

A szakirodalomban találkozhatunk a „HIV-járvány” kifejezéssel. Hogyan kell egy ilyen járványt elképzelni, és egyáltalán mikor beszélhetünk járványról, tekintettel arra, hogy a HIV hosszú ideig nem okoz feltűnő tüneteket, ezért nem lehet egy Ebola-járványhoz hasonló tragikus képpel lefesteni.

Éppen ellenkezőleg. A HIV járvány azért tragikusabb, mert nem lokálisan előforduló és nem korán látványos tüneteket produkáló fertőzés, hanem

Az Ebola-járvány megfékezése ebben a tekintetben sokkal egyszerűbb. HIV fertőzés esetén, mire valakinek tünetei vannak, addig partnerei többségét megfertőzheti. A HIV a szexualitáshoz kapcsolódik, amelyről egyrészt nagyon nehezen beszélünk, vagyis, a stigma miatt kevesen mernek akár szűrésre járni, akár beszélni a tüneteiről, hovatovább ez a stigma az óvszerhasználatban is gátolja az embereket. Emiatt negligálják a problémát, s a terelő magatartásuk miatt pedig nem járnak megfelelő rendszerességgel szűrésre vagy bőrgyógyászhoz sem. Az Ebola-járvány bizonyos kultúrájú országokban fordul elő, ahol nehéz a közegészségügyi vagy a személyi higiéniát is megtartani. Víz és elektromos áram nélkül a fertőzötteket nem különítik el stb. A HIV szexuális úton terjed elsősorban, ami minden ember életének része.

Mit is nevezünk Magyarországon járványnak?

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. rendelet megfogalmazásában a járvány egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb, vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható. 

Ha már szóba került az ebola. Több szakember is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Ebola-vírus – de bármely másik vírus is – olyan módon fog átalakulni, hogy az sokkal könnyebben tud fertőzést okozni. A HIV-vírus is így működik?

A HIV alapvetően egy úgynevezett mutálódó vírus.

Mikor az egyik ember megfertőzi a partnerét, egy kicsit módosul, vagyis két emberben sem teljesen azonos a vírus, minimális az eltérés, de úgy is mondhatjuk, hogy mindenkinek a saját magára jellemző vírus partikuluma alakul ki. Az esély mindig megvan, hogy esetleg úgy transzformálódik, hogy könnyebben tud fertőzést okozni, de persze ez nem néhány év alatt zajlik le.  

Európában mely területeket és milyen csoportokat sújt leginkább a fertőzés?

Európa nyugati felén és Magyarországon elsősorban az MSM – men who have sex with men – populáció érintett, valamint a promiszkuis életmódot élők és szexmunkások között található a legtöbb HIV-fertőzött, de emelkedni látszik a heteroszexuális közösségben is, egyre több nő kerül kiszűrésre. Azaz szexuális úton szerzik meg elsősorban a fertőzést. Tőlünk keletebbre, Ukrajna, Oroszország, Románia, Észtország, illetve Eurázsia további részein az intravénás droghasználók között is nagy számban terjed a HIV.  

Egyszer azt olvastam, hogy Magyarország tulajdonképpen csak a szerencsének köszönheti, hogy a HIV-fertőzöttség viszonylag alacsony szinten maradt. Ez mennyire helytálló kijelentés?

Lehet ilyen megközelítést is alkalmazni, ha nagyon akarjuk, bár nem érdemes, hiszen egy új fertőzött is sok. Kulturális különbségek alapján lehet magyarázni egyfajta védelmet, amely a környezetünk rendben tartásához, az egészségügyi rendszerhez kapcsolódik, s hogy nem gyűrűzött be a vírus az intravénás droghasználók közé, ahol viszont kiemelkedően magas a HCV (Hepatitis C) fertőzöttek aránya.

Mekkora a HIV-fertőzöttség látenciája hazánkban? Kik lehetnek többen: akik tudnak a betegségükről vagy akik nem tudnak?

Az arányt igen nehéz megbecsülni, éppen a „rejtőző”, tünetmentes mivolta miatt. Alapvetően nem csökken az újonnan kiszűrtek száma, a pandémiát csak követni lehet, de utolérni sosem. Mert a HIV vírus éppen a fertőződés első időszakában a legfertőzőbb. Ebben a stádiumban még a kimutathatóság sem kivitelezhető, másrészt az emberek akár minden nap mással létesíthetnek szexuális kapcsolatot.

Magyarországon 1985 óta 3728 személyt szűrtek ki, de ebben benne van az elhunytak száma is. Szakemberek 2000 főre becsülik  azok számát Magyarországon, akik nem tudják még magukról, hogy HIV fertőzöttek. Nem tudom, hogy mikor jutunk el össztársadalmi szinten arra az egészségtudatosságra, hogy

Van-e Magyarországon belül olyan régió avagy társadalmi csoport, amely jobban ki van téve a vírusnak?

Ahogy az adatok is mutatják, a legtöbb HIV fertőzött Budapesten került kiszűrésre, de alapvetően Pest megyében is magas az arány, majd ezt követi Fejér megye és Hajdú-Bihar megye. A veszélyeztetett csoportokban pedig korrelál a nyugat európai trendekkel, itt is emelkedik a nők aránya és változatlanul magas az MSM populációban.

Milyen tényezők játszanak szerepet a HIV terjedésében egy adott területen? Háborúk, növekvő droghasználat, a szexuális erkölcsök lazulása a társadalmon belül, szegénység?

Szerepet játszhatnak gazdasági tényezők is: ahol például lehetőség van a korszerű HIV terápia alkalmazására, ott sikerül a fertőzés terjedését lassítani. Említésre méltó szerepe van a szexedukációnak, a szexuális életre való nevelésnek, a HIV fertőzést övező stigmának, ami sajnos visszatartja az embereket attól, hogy felkeressenek egy szűrőállomást, és az ismeretek hiányának nemcsak a HIV-ről, hanem az egyéb szexuális úton terjedő fertőzésekről is.

A Szex és New York című sorozat egyik jelenetében egy férfi kifakad, hogy „ebben a városban már nem is lehet lefeküdni egy nővel, ha nincs friss HIV-teszted”. Magyarországon mennyire racionális kérés egy HIV-teszt akár egy komoly, akár alkalmi partnertől – természetesen amennyiben nem akarnak óvszert használni?

A Karolina Rendelő szűrőállomásán találkozunk ilyen párokkal. Számuk azonban kevés, még mindig

Keveset beszélnek róla, miközben ez lenne a természetes, elfogadott módja, hogy ha nem használnak óvszert, akkor ellenőrzik partnerüket.

Van egy olyan tanács, hogy „ne moss fogat idegennek adott csók előtt pár óráig”, mivel úgy kevésbé tud csók vagy orális szex útján HIV-fertőzés kialakulni. Helyes ez a tanács?

Pontosítanám: „Orális szex előtt ne moss fogat 1,5-2 órával”. Azért is helyes ez a tanács, mert a legújabb kutatások és kérdőíves felmérések alapján az orális szexet nem tekintik szexuális kapcsolatnak, vagy legalábbis veszélytelennek minősítik a legfiatalabb korosztályokban. Fontos, hogy a HIV-et kevesebb kockázattal, de az összes többi szexuális úton terjedő fertőzést orális szex útján is ugyanúgy el lehet kapni.

Az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat 1988-ban alakult, tehát idén lettek harminc évesek. Éreznek változást a hazai helyzettel kapcsolatban, akár a szűrésre járók, akár a fertőzötteket, akár a társadalmat illetően?

Az AATSZ hiányt észlelt a magyar társadalom ismereteiben. Életvezetési tanácsadásra, különös tekintettel az egyének szexuális szokásaira, egészségmegőrző, felvilágosító és betegséget megelőző munkára van szükség. A detektált fertőzések terjedésének leghatékonyabb megelőző módszere a szűrés, szűrésbe terelés, a kiszűrtek terápiába való befogadása. Ehhez alacsony küszöbű, anonim, ingyenes HIV-szűrés biztosítása szükséges, felvilágosító munkát kell végezni. Mindezt együttvéve primer, secunder és tercier prevenciónak nevezzük. El kell érni, hogy a szexuálisan aktív korcsoportok – különös figyelemmel a szenvedélybeteg csoportokra, azok partnereire, a szexmunkásokra, MSM-populációra, a terhesgondozás során a nőkre – részt vegyenek HIV-szűrésen. Iskolákban és diákklubokban, fesztiválokon kihelyezett „kampányszűrésekkel” kell elérni az embereket. Budapesten és vidéken egyaránt – koncertek, AIDS világnapi rendezvények, gyermekotthonok, nevelőintézetek, közintézeti plakátkiállítások segítségével, prevenciós beszélgetésekkel és tanácsadásokkal.

A kilencvenes évek nagy kampányainak hatása mára kifulladt, a legfiatalabb generáció már nem kapta meg a szükséges információkat. Ebben a tekintetben folyamatos munkára van szükség, ezt az elmúlt három évtized is bizonyította.

Megterhelő lelkileg ez a munka?

Minden segítő szakmában, legyen az orvos, pszichológus, szociális munkás, pedagógus, egyéb segítő és tanácsadó, a személyiségével dolgozik az illető. Ez az, ami elfáradhat, ha időnként nem egészíti ki munkáját szupervízióval, kellő pihenéssel. A személyiségét használja, amikor bizalmába kerül egy embernek, amikor próbál hatni arra, hogy viselkedésében változást érjen el vagy csak meghallgassa a másik ember problémáit. Professzionális szinten tudni kell a megfelelő kommunikációs technikákat alkalmazni, valamint a segítő szakember megfelelő távolságból gyakorolja az empátiáját. Azonban ez a tevékenység visszaható. Azaz, amikor a teszt negatív, ugyanúgy örül a másik ember boldogságának, a segítő szándék pedig erősebb a kétségbeesésnél. A segítőnek vezetnie, támogatnia kell a HIV-fertőzöttet, azt pedig csak úgy lehet, ha mind szakmailag, mind mentális egészségében kellő támaszt tud nyújtani.

^{A gyorstesztek}

Mit jelent a 21. században, hazánkban HIV-fertőzöttnek lenni? Arról hallani, hogy ez már egyáltalán nem jelent halálos ítéletet, mégis talán az egyik legrettegettebb betegségként gondolunk rá.

Ma már nem ugyanazt jelenti HIV-fertőzöttnek lenni, mint a nyolcvanas – kilencvenes években. Teljes értékű életet élhet, ha betartja a kezelésre és az életmódra vonatkozó szabályokat. Tehát a segítő folyamatban az előre tekintés, a jövőkép felvázolása, a HIV-vel való együttélésre koncentrálunk. Ez az, ami szintén segíthet abban, hogy ne a legrettegettebb betegségre gondoljunk a HIV-vel kapcsolatban, hanem egy kezelhető és karban tartható fertőzésre. Sőt, ennél még többet, hiszen

és ez az, ami kulcs abban, hogy sikerüljön az ezt övező stigmát lebontani. Ma már nemcsak HIV-vel élőkről, hanem HIV-vel megöregedőkről beszélünk, akik ugyanúgy a többségi társadalomban, köztünk élik életüket, házasodnak, családot alapítanak, és így tovább.

A HIV-fertőzött anyák a vírust továbbadhatják gyermeküknek – ez egy elképesztő érvágás egy nő életében. Van Magyarországon olyan csecsemő, aki HIV-fertőzöttként látta meg a napvilágot?

Sajnos 2017-ben kettő csecsemő is született Magyarországon HIV fertőzöttként. Szerencsére szintén a hatékony kezelésnek köszönhetően sikerül megfelelő életkörülményeket biztosítani az ilyen újszülöttek számára is.

***

Az interjúhoz felhasznált szakirodalom:

http://www.unaids.org/en/resources/documents/2017/90-90-90

http://www.aidsmap.com/Europe-close-to-meeting-UNAIDS-90-90-90-target-but-considerable-variability-between-countries/page/3328577/

https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/szexfert https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/hivaids/HIV_adatok/HIV_2018_III_ne

http://www.unaids.org/en/resources/documents/2017/90-90-90

http://www.aidsmap.com/Europe-close-to-meeting-UNAIDS-90-90-90-target-but-considerable-variability-between-countries/page/3328577/

https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/szexfert

https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/hivaids/HIV_adatok/HIV_2018_III_ne

 https://www.youtube.com/watch?time_continue=38&v=EUaTx4-LUSs

 https://www.antsz.hu/data/cms88754/HIV_AIDS_2018_III_nev.pdf

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800018.NM

http://aidsinfo.unaids.org/