Szakály Sándor, a Veritas Történeti Intézet igazgatója szerint a zsidó törvények Magyarországon csak jogkorlátozást jelentettek, nem pedig jogfosztást. Önnek mi erről a véleménye?
Szakály Sándor már korábban is tett olyan kijelentéseket, amelyek finoman szólva is aggályosak voltak számunkra. A zsidók 1941-es, első deportálását Kamenyec-Podolszkijba, amely egyben a halálos ítéletüket is jelentette, pusztán idegenrendészeti intézkedésnek nevezte. Ilyet a holokauszt után, az első tömeggyilkosságról nem lehet mondani akkor sem, ha akkoriban így hívták. Ez minimum kegyeletsértés, a holokauszt relativizálása. Most újra egy olyan nyilatkozatot tett, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Szakály kijelentésének az igaz mivoltát illetően a legautentikusabb forráshoz fordultam, az édesanyámhoz. Neki hiába próbáltam elmagyarázni, hogy Szakály szerint csak jogkorlátozást éltek át, nem jogfosztást. Ő és sorstársai, akik megjárták Auschwitz poklát, akiknek kiirtották családjuk tagjait, akik látták, hogy a gázba terelik szeretteiket, ezt nagyon másként élték meg. Szakály kijelentése történelmietlen és felháborító. A zsidók jogfosztása lépésről lépésre haladt, folyamatosan léptek életbe a zsidók elleni rendelkezések, törvények. A magyar zsidókat vagyonuktól megfosztották, megtiltották a keresztények és zsidók közötti házasságot, nem mehettek egyetemre, nem tölthettek be bizonyos állásokat. Mire elkezdődtek a deportálások, addigra egy teljesen megalázott, kifosztott közösséggé tették a magyar zsidóságot.