Hosszú volt a hajunk, rövid a szoknyánk, de megtűrtek

„Ráadásul ő az, aki a Csodálatos világ címadó dalában is énekelt. Mit érez most, amikor meghallja ezt a dalt?

Nem túl jó érzés belegondolnom, hogy már csak egyedül énekelhetem. Tudtuk, hogy nincs jól, mégis nagyon szíven ütött a halála. Drámai idők voltak azok. Egy csupaszív embert vesztettünk el. A Csodálatos világ című albumomra összetrombitáltam, akit csak tudtam az akkori zenei élvonalból. Cipőt leszámítva mindenki régi barát, haver ezen a duettlemezen, csupa olyan kolléga, akiknek szerettem a munkáit. Demjén Rózsit például úgy ismertem meg, hogy a Bergendyvel énekeltem az első NDK-turnémon, ahol basszusgitározott és énekelt, de a lemezen többek között ott volt a képen látható Tátrai Tibor, Bródy János, Tolcsvay László és Somló Tamás is. Drágák voltak a fiúk, mint a mesében! 2004. május 1-jén, amikor a csehekkel és a lengyelekkel beléptünk az EU-ba, a csatlakozás örömére ünnepséget rendeztek a németországi Zittau főterén. Ez egy nagyon idilli német kisváros, ahol a német, a cseh és a lengyel határok összeérnek. Az ünnepségen én képviselhettem Magyarországot. A műsort élőben közvetítette a tévé, és bár a délutáni kamerapróbán még hét ágra sütött a nap, este váratlanul leszakadt az ég. Ha jobban megnézzük a képet, láthatjuk is, hogy zuhogott az eső. Ám a vihar ellenére is nagyon felemelő pillanatok voltak ezek.

Milyen érzés úgy visszatekinteni erre a napra, hogy a magyar kormány egy ideje óriásplakátokon üzenget Brüsszelnek?

Erősen ambivalens érzés – és most nagyon finoman fogalmaztam. Annak idején örültem a német meghívásnak, mint ahogyan a csatlakozásunknak is. Büszkén képviseltem a hazámat, mert volt mire büszkének lennem, szerettek, becsültek, tiszteltek bennünket. Ez nem volt nagyon régen, de jó hírünk a világban az eltelt pár év alatt erősen megkopott. Elkeserít ez, és tartok attól, hogy túl azon, hogy a pénzt szórják ezekre a gyűlöletkampányokra, biztosan látszik, hogy mindez nem vezet sehová, illetve csak rossz vége lehet. Ennek ellenére meggyőződésem ma is, hogy Magyarország Európa része, oda tartozik történelmével, kultúrájával, hagyományaival együtt, és ott is szeretne maradni.

Tavaly sokan találgatták, hogy kiről szól a Mi lett belőled című dal. Aztán később az ATV Egyenes beszéd című műsorában részben elismerte, amit sokan hallani akartak.

Manapság bármibe bármi belemagyarázható, naponta meggyőződhetünk róla, csak a híradókat kell megnézni. Azt azért fontos leszögezni: a dalban nem egy emberről van szó, a szöveg sok tekintetben sem illeszthető egyetlen személyre. Egy köztünk járó, gyorsan szaporodó embertípus gondolkodásmódjáról szól, melynek minden megnyilvánulása arról tanúskodik, hogy mindenek felett áll, és kizárólagosan csak neki lehet igaza – még akkor is, ha nincs igaza. Ez viszont erősen nyugtalanító. Néhány éve egy müpás fellépésemen a párizsi terrortámadás áldozataira emlékezve gyertyát gyújtottam a színpadon. Az utolsó dalnál, a Jöjj kedvesemnél, gondoltam egyet, és megkértem a közönséget is, hogy legyenek kedvesek megkeresni a mobiltelefonjukon a zseblámpafunkciót, és azzal világítva fejezzük ki együttérzésünket, legyünk szolidárisak a franciákkal, és egymással is. Már a Müpában is meghatóan szép jelenet volt. Mindez az Arénában 12 ezer emberrel, annyira felerősödött, hogy a sok kis táncoló-csillogó fény az összetartozás szimbóluma lett. Ezt a felemelő pillanatot örökítette meg a kép.”