Tusványos a szókimondás fóruma – Toró T. Tibor a Mandinernek

Huszonkilencedik esztendeje, hogy minden évben megrendezésre kerül a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Mi tartja életben ezt a rendezvénysorozatot?

A szenvedély tartja életben. Nem véletlen, hogy az idei szabadegyetem mottója az lett, hogy „Szenvedélyünk Tusványos”. El kellett telnie közel három évtizednek ahhoz, hogy meg is lehessen fogalmazni azt, hogy azért működik ez, mert szenvedélyesen csináljuk. Ez a szenvedély az alapítókban, a mindenkori szervezőkben és a látogatóinkban is megvan. Tusványos egy igazi kavalkád, ahol egyszerre több generáció megtalálja a maga helyét. Itt vannak az alapítók, de rendszeres résztvevői a tábornak a rendszerváltás után született generáció tagjai is. Mindenki megtalálja a maga érdeklődési körét. A szabadegyetemnek megvannak a maga állandó pontjai, cölöpjei, ugyanakkor folyamatosan változik, alkalmazkodik a közéleti kihívásokhoz. Az viszont állandóság, hogy a tábor mindig megpróbálja azokat a politikai kérdéseket napirendre tűzni, amelyek foglalkoztatják a közélet iránt érdeklődő fiatalokat.

Melyek ezek a politikai kérdések idén?

Európa válságát, valamint a válságból való kilábalás különböző útjairól való beszélgetést nem lehet megkerülni, így több beszélgetésen is lesz szó külpolitikáról, geopolitikáról. Ugyanakkor Tusványosnak mindig foglalkoznia kell nemzetpolitikával is, ez idén sem lesz másképp.

mivel emiatt jött létre. Annak idején ugyanis a rendezvénysorozat egy nemzetpolitikai szabadegyetemnek indult, erre tevődött rá a diáktábor és a fesztiváljelleg később. A nemzetpolitika sem a légüres térben és kizárólag elvi szinten fog felmerülni, hiszen ennek megvannak a gyakorlati kihívásai is. Tusványos arról is híres, hogy itt a műhelyekben, a háttérbeszélgetéseken születnek ötletek, gondolatok, amelyeknek a rákövetkező évben akár már a megvalósításáról is tárgyalhatunk. Pár év elteltével pedig azt vesszük észre, hogy a Tusványoson fogant gondolat megvalósult, de új problémákat generált.

Tud mondani olyan nemzetpolitikai gondolatot, ötletet, ami Tusványoshoz köthető?

Persze. Az egyik a kárpát-medencei magyar egyetemek hálózatának ötlete, amely keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vagy a Partiumi Keresztény Egyetem létrejöttének gondolata is Tusványoson született meg. Most pedig 2018-ban már az van napirenden, hogy hogyan tudnak ezek az egyetemek versenyképesek lenni, vagy hogyan lehet elérni azt, hogy ezeket az egyetemeket ne csak a magyar állam finanszírozza, hanem a román állam is szálljon be a finanszírozásba, hiszen a hallgatók a román állam állampolgárai is. A másik klasszikus példa pedig a nemzetegyesítás gondolata, valamint annak a konkrét formái. Elég itt csak a magyar igazolványra, a státustörvényra vagy a kettős állampolgárság ötletére gondolni. Sok ilyen téma van, amiben kisebb vagy nagyobb győzelmeket arattunk. Persze vannak dicsőséges kudarcaink is. Az autonómia kérdéséről már harminc éve beszélünk, de nem sikerült közjogilag áttörést elérni a kérdésben. Pedig hosszú távon az autonómia a megoldás a kárpát-medencia magyar nemzeti kisebbségek részére.

Tusványosra magyarországi magyar és erdélyi magyar politikusok egész hada leutazik minden évben. Mit ad Tusványos a politikusoknak? Miért jönnek rendszeresen ide?

A magyarországi politikusok közül sokan Tusványoson fedezték fel azt, hogy mit jelent a nemzetpolitika, mit jelent az, hogy nemzeti összetartozás. Nem biztos, hogy ez Budapestről annyira egyértelmű, de aki eljön Tusványosra, az érzi ezt, és aztán a politikai döntéseiben és cselekvéseiben is megmutatkozik ez. Kis túlzással azt mondhatom, hogy

Ebben a folyamatban Tusványos komoly szerepet játszott. A Fidesz erdélyi barátai, akik közé mi is tartozunk, sokat tettek ezért. De mi is sokat tanultunk a Fidesztől, például a politikacsinálás gyakorlatát illetően. Az erdélyi magyar politikusoknak pedig egy lehetőség Tusványos arra, hogy kihasználva a magyar nemzetpolitika sodró erejét, az erdélyi témáinkat napirendre tudjuk tűzni, támogatást tudjunk szerezni hozzájuk. Tusványos szerepe így román-magyar viszonyban is felértékelődik, hiszen már régóta Tusványoson történnek fontos bejelentések ebben a vonatkozásban is. Tusványosra nagyon figyel a román nemzetpolitika is. Itt egy miniszterelnöki bejelentésnek nagyon komoly üzenete lehet pozitív és negatív értelemben is. Mi arra büszkék vagyunk, hogy a miniszterelnök Tusványoson szokta politikáját értelmezni, itt szokott új politikai irányvonalakat kijelölni.

Említette a román nemzetpolitikát. Erdély és Románia egyesülésének századik évfordulóját, centenáriumát épp idén, 2018-ban ünneplik a románok. A centenáriumi év mennyire fog érződni a tábor tematikáján? Lesznek ezzel kapcsolatos viták, beszélgetések?

Az emlékezetpolitika már régóta Tusványos napirendjén szerepel. Idén sem fogjuk ezt megkerülni. Nem is akarjuk, hiszen a centenárium meghatározza az egész politikacsinálást Romániában. Itt minden ennek jegyében zajlik. Ez persze a román-magyar viszonyra rányomja a bélyegét. Mi azt szeretnénk, hogy Tusványos hagyományait kihasználva, ki tudjunk mondani fontos tételeket. Tusványoson előítéletmentesen és tabumentesen próbálunk kérdésekhez közeledni. Mindig feladjuk a labdát, felvetünk fontos problémákat, a kérdés, hogy a román politikusok veszik-e ezeket a labdákat. Az elmúlt években a román politikusok kerülték Tusványost. Szerintem ebben az évben sem fognak tolakodni, hogy idejöjjenek.

De a román politikusok meg vannak hívva a rendezvényre?

Igen. De többnyire csak a transzilvanistákkal tudunk szót érteni, a bukaresti mainstream politikát nehezen tudjuk idehozni. Ez magyarázható azzal is, hogy Bukarest és a transzilvanisták között mély feszültség van. Bukarestből pedig úgy látszik, hogy

Ez a kérdés egyébként az erdélyi magyar közéletet is megosztja. Ugyanis vannak meggyőződéses transzilvanisták és vannak olyanok, akik úgy transzilvanisták, hogy Bukarestben vannak kapcsolataik. Ezt én a kuruc-labanc törésvonallal szoktam leírni. Ezzel nem értékítéletet mondok, ez csak ténymegállapítás. A román politikusokra visszatérve, közülök csak az a szűk réteg jön ide, akinek fontos a magyar-román viszony kezelése. Közöttük vannak régi visszatérők és vannak rendszeresen olyan új emberek is, akiket el tudunk hozni. Erre idén is teszünk kísérletet. Vannak ugyanis olyan panelek, ahol elvárjuk a román előadókat, akár az ellenzékből, akár a liberális pártból, és persze számítunk arra a román értelmiségi rétegre is, akik eddig is eljöttek, hiszen rájuk nagy érdeklődéssel vár a magyar közönség is.