„Olaszország is felébredt abból a Hamupipőke-álomból, amely az elmúlt évek baloldali kormányzását jellemezte. Éppen itt volt az ideje, hiszen az olasz Demokrata Párt már nyíltan bevándorláspárttá vált: a szervezet a kampány során szavazásszakkört tartott muszlimoknak a milánói Iszlám Központban úgy, hogy a szavazólapon csak az ő pártjuk neve szerepelt! Jól jelzi, hogy milyen komoly népszerűségvesztésen ment keresztül a párt, hogy a 2014-es EP-választáson még a voksok több mint 40 százalékát kapta.
A választáson győztes pártok politikusai a kampányban sorra arról beszéltek, hogy példaértékű az, amit Orbán Viktor tett az elmúlt években. Így az osztrák után az olasz választási kampány is megmutatta, hogy már nem kínos Orbán Viktor mellett kiállni, hanem a magyar gondolkodás és megoldások átvételével választást lehet nyerni.
Ez mindenképpen fordulópontot jelentett a pár évvel ezelőtti világhoz képest, amikor a nyugati politikai elit még Magyarország szidalmazásából igyekezett politikai tőkét kovácsolni. Ennek egyre több országban vége, és már csak egy szűk balliberális szubkultúra szokása maradt ez a bevándorláspárti, önfeladó politika.
Ettől láthatóan megijedtek a balliberális elit képviselői, és már a nyíltan antidemokratikus beavatkozástól sem riadnak vissza. Mindez főként annak fényében félelmetes, hogy a napokban Soros György egyik véleménycikkében világossá tette, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül mindent megtesz azért, hogy a bukásban lévő balliberális világrend életben maradjon.
Mindezek tudatában arra kell felkészülni, hogy a senki által meg nem választott intézmények és a Soros-féle NGO-k még az eddigieknél is erőteljesebben fognak beavatkozni az egyes országok belpolitikai folyamataiba, a propagandafelületeik és pénzügyi befolyásuk segítségével igyekeznek ellehetetleníteni a nemzetállamokat előtérbe helyező, bevándorlásellenes politikai erőket.”