Elemzők: közel a teljes foglalkoztatás a magyar gazdaságban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2017. december-2018. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 441 ezer volt, 70 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 129 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 20 ezerrel csökkent. 

A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 25 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

Csúcson a foglalkoztatottság

Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az előző 3 havi átlaghoz képest 5 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami kiugróan jó eredménynek számít és jelzi a kiemelkedően erős elsődleges munkaerőpiacot, mivel ebben az időszakban szezonális hatások miatt többnyire csökkenni szokott a létszám. A foglalkoztatás bővülésének lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén.

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a Takarékbank elemzője szerint a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, nyílt munkaerő-piaci megjelenésükhöz érdemi beavatkozások szükségesek.

A foglalkoztatottak száma 1980-as évek óta először várhatóan a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 milliót. A munkanélküliségi ráta a nyár végére várhatóan 3,3 százalékig süllyed, az éves átlag pedig 3,7 százalékos lehet. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.

Tovább erősödik a munkaerőhiány

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt állapította meg, hogy a munkaerőpiac összességben tovább javul, a javulás mértéke azonban trendszerűen csökken, ahogy fokozatosan közelít a teljes foglalkoztatás. A vállalatok munkaerő-éhsége nem látszik enyhülni, vagyis a munkaerőhiány egyre csak erősödik. Az idei év végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami nagyjából 10 százalékos nettó béremelkedéssel párosulhat.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint az adatok – a felfelé ívelő hazai konjunktúrával  összhangban – továbbra is a munkaerőpiac feszességét jelzik. 

Az idei évben várhatóan 3,8-3,9 százalék körül alakulhat átlagosan a munkanélküliségi ráta, azaz további jelentős csökkenés nem várható. A munkapiac eljutott a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság állapotába.

Az alacsony munkanélküliségi ráta és az idén is folytatódó bérkiáramlás azt sugallja, hogy az idei évi gazdasági növekedésnek továbbra is meghatározó tényezője lesz a belső kereslet. A GDP 2018-ban 3,7 százalékkal bővülhet. A gyors bérkiáramlás pedig előbb vagy utóbb az inflációt is gyorsíthatja, ami így az elkövetkező hónapokban lassan közelíthet az MNB 3 százalékos középtávú céljához.

(MTI)