Megelőzték a Brexitet Budapesten

Rendhagyó rendezvényre került sor november 10-11 között a budapesti Párbeszéd Házában – ugyanis a Danube Institute és a Negomoot (Tárgyalási Szimulációs Társaság Közhasznú Egyesület) „Angolosan távozók” címmel Brexit-szimulációs játékot szervezett. Mindez annyit tesz, hogy az esemény idejére mintegy negyven ambíciózus, a politika iránt érdeklődő fiatal gyűlt össze, hogy Nagy-Britannia az EU-ból való kilépését modellezze. Tudósításunk.

Kibogozni negyven évet

Mint az tudvalevő, a 2016-os Brexit-népszavazás eredményeképp Nagy-Britannia előreláthatólag 2019. március 29-én elhagyja az európai közösséget. De a legnagyobb kihívást nem is ez jelenti a kiváló brit diplomatáknak, hanem az 1973 óta, vagyis több mint negyven éve uniós tagállam Egyesült Királyság „kibogozása” a közös EU-s rendszerből. Több tízezer oldalnyi dokumentációról van itt szó, ráadásul a briteknek a kilépés utáni viszonyukat is rendezniük kell az unióval – legyen szó akár védelempolitikáról, kereskedelemről, a munkaerőpiacról, a pénzügyi szektorról, és még számtalan más területről.

Bármilyen nagy fejtörést jelentsen is ez a brit diplomaták számára, az „Angolosan távozók” rendezvény keretében ezt a résztvevő negyven fiatal kevesebb, mint három nap alatt kísérelte meg levezényelni. A Danube Institute és a Negomoot által szervezett rendezvény megnyitóján jártunk, amin az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, Iain Lindsay, és az uniós ügyekért felelős magyar államtitkár, Takács Szabolcs is beszédet mondott.

Brexit – skót szoknya nélkül

A Horánszky utcai Párbeszéd házának impozáns dísztermében kicsit minden résztvevő arcára kiült a meglepettség, amikor Iain Lindsay magyarul köszöntötte az egybegyűlteket: „Örülök, hogy személyesen is találkozhatok a jövő nemzedékével – hiszen bennetek van a jövő” – mondta, egyébként gyönyörű magyarsággal, a közönség felé pillantva. Pedig túlságosan meglepődni nem kell: az egyébként skót származású Lindsay igazán szimpatikus személyiség, és eddig sem csinált nagy titkot belőle, hogy kiemelt figyelmet fordít a magyar nyelv elsajátítására. Nagyköveti ténykedése alatt már mesélt magyarul, skótszoknyában a skót népviseletről; a költészet napja alkalmából Juhász Gyulát szavalt; de a legutóbb akkor „robbantotta fel” az internetet, mikor esedékes magyar nyelvvizsgája előtt kérte honfitársaink biztatását.

Most azonban a skót népviseletet is öltönyre cserélte, és komolyabb dolgokról – nevezetesen a Brexitről – beszélt: szerinte a brit kormány az elmúlt hónapokban komoly haladást könyvelhetett el a Brexit-tárgyalások terén, ugyanakkor leszögezte, Nagy-Britannia pénzügyi kötelezettségeivel kapcsolatban még vannak viták az unióval. Ettől függetlenül nagykövet elmondta a londoni kormány sokat hangoztatott álláspontját is, miszerint „lehet, hogy elhagyjuk az Európai Uniót, de Európát nem”.

Iain Lindsay fontos bejelentést is tett: már korábban is sejteni lehetett, de most megerősítést nyert, hogy

Hozzátette: a további jó kapcsolat kiemelten fontos mindkét fél számára. Sajtóértesülések szerint egyébként erre szüksége is lesz Theresa May kormányának, hiszen a Brexit-népszavazás óta drasztikusan visszaesett az Egyesült Királyságba érkező – és a brit gazdaság számára létfontosságú – uniós munkavállalók száma, így a brit kormány kénytelen lesz engedni a kérdésben.

Lindsay után rövid beszédet mondott Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár is, aki hangsúlyozta: személyesen és a magyar kormány nevében is sajnálja, hogy ezen a megnyitón kell ülnie, mivel a magyar kormány mindig is nyíltan kiállt Nagy-Britannia EU-tagsága mellett. „Sajnáljuk, hogy a brit választók így döntöttek, de ettől függetlenül tiszteletben tartjuk a választói akaratot” – tette hozzá.

Három nap alatt kilépni

A megnyitó után a rendezvényt szervező Negomoot képviselőivel beszélgetve kicsit betekintést nyerhettünk abba, mi fán is terem egy Brexit-szerepjáték – és elmondhatjuk, bizony nem egy faék-egyszerűségű folyamatról van szó.

A háromnapos konferencián ugyanis igen sűrű a napirend: először is, mind a brit, mind az uniós delegáció külön bizottságokba ül. Itt, a háttérben érdekcsoportok és titkos alkuk születhetnek, pozíciókat oszthatnak ki, és szavazhatnak az egyes munkafolyamatokról. Például a brit delegációba a mérsékelt Brexit hívein kívül befértek a „kemény Brexit” képviselői, illetve jelen voltak az egész kilépést jórészt ellenző munkáspárti delegáltak is.

Az előkészítő szakaszt követően megkezdődhetnek a közös tárgyalások, majd az itt hozott kompromisszumokról, döntésekről és pontokról mind brit parlamenti, mind uniós szinten szavazhatnak a résztvevők, az egész folyamat végén pedig remélhetőleg egy mindkét félnek kedvező kilépési javaslatot sikerül megszavazni.

^{Egymásnak feszülnek az ifjú diplomaták. Fotó: Negomoot}

És hogy mi a tanulság? Némi iróniával azt is mondhatnánk,

Afelől sincsenek nagy kétségeink, hogy a résztvevők valamelyikét előbb-utóbb magasrangú diplomataként láthatjuk viszont az Európai Unió intézményeiben. A valóság viszont egész biztosan bonyolultabb egy háromnapos szimulációs játéknál – bizonyára sokáig fogjuk még feszült figyelemmel azt találgatni, vajon miről is lehet szó a britek és az unió között a Brexit-tárgyalások végtelenül komplex, kesze-kusza és szinte teljességgel átláthatatlan folyamatában.