Kovács Zoltán: Magyarország megvédi az érdekeit

Magyarország mindig fellép azon döntések, intézkedések ellen, amelyek ellentétesek az ország érdekeivel – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a dániai DR televíziós csatorna Deadline című műsorában.

A kormányszóvivő kifejtette: amikor Brüsszelből származó intézkedések, tervek, politikák ellen érvel Magyarország, bizonyos ügyekkel kapcsolatban szeretné kifejezni az elégedetlenségét. A legtöbb közös ügyet, a közös értékeket illetően Magyarország együttműködik az EU-val, de megnevezi azokat az ügyeket, amelyekkel kapcsolatban nem ért egyet, hiszen ez elkerülhetetlen és szükségszerű az őszinte vélemény megfogalmazásakor – magyarázta.

Emlékeztetett: a kommunizmus évtizedei alatt az ország megtapasztalta, milyen az, amikor külföldről igyekeztek rákényszeríteni egy politikát. A közelmúltban az illegális migrációt, bizonyos gazdasági intézkedéseket és uniós döntéshozatali módszereket illetően fejezte ki ellenkezését az ország – idézte fel. Kovács Zoltán úgy vélte, amikor Magyarország politikai kampányt folytat, valójában arról van szó, hogy őszintén megnevezi mindazon ügyeket, amelyekkel kapcsolatban elégedetlen. Brüsszel megállítása ugyanakkor nem az Európai Unió megállítását jelenti – fogalmazott.

Az országot és az alaptörvényt korábban ért bírálatokra vonatkozó kérdésre elmondta: Magyarország nem nyilvánít véleményt más országok belügyeivel kapcsolatban, hiszen minden országnak megvannak a maga történelmi, társadalmi, gazdasági hagyományai, és Magyarország inkább nem kritizál olyan döntést, amelynek a hátterét nem ismeri pontosan. Egyúttal Magyarország azt várja mindenkitől, hogy tartsa tiszteletben az ország hagyományait, hallgassa meg Magyarország álláspontját, hogy mi áll egy döntés hátterében, és ne próbáljon rákényszeríteni valamilyen elfogult véleményt – mondta.

A civil törvényről a kormányszóvivő elmondta: az elmúlt években különösen Közép-Európában „úgynevezett NGO-k” (nem kormányzati szervezetek) hálózatszerűen kezdtek tevékenykedni, hogy befolyásolják a politikát. A konkrét politikai döntéshozatalban demokratikus mandátumra van szükség, de az NGO-knak nincs ilyen – közölte. Hozzátette: Magyarországon több mint 62 ezer civil szervezet működik, és a kormánynak közülük talán két-három tucattal van problémája.

(MTI)