Thürmer Gyula: Salgótarjáni polgármester lennék!

2016. január 06. 15:49

A Salgótarjánhoz egyáltalán nem kötődő Thürmer Gyula is indul a február 28-ai időközi polgármester-választáson. A Mandinernek nyilatkozó munkáspárti elnök szerint országos politikus kell Salgótarján élére; azt pedig kifejezetten előnynek tartja, hogy nem salgótarjáni, mert így nem kötődik senkihez. Arra a felvetésünkre viszont nem válaszolt, miért alakult úgy, hogy a Munkáspárt 2010-es polgármesterjelöltje a voksolást követően a Fidesz delegáltjaként tevékenykedett a város pénzügyi bizottságában.

2016. január 06. 15:49
Kiss Brigitta

Szerdán hivatalosan is bejelentette Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke, hogy indul a február 28-ai salgótarjáni időközi polgármester-választáson, amelyre azért kerül sor, mert az MSZP-s Dóra Ottó néhány héttel ezelőtt elhunyt.

A Mandiner megkereste a 2014-ben még a főpolgármester-jelöltséggel próbálkozó, de végül elegendő érvényes ajánlás híján elindulni végül nem tudó kommunista politikust, hogy miért akar elindul egy hozzá nem kötődő település polgármester-választásán. 

Thürmer Gyula lapunknak úgy fogalmazott: Salgótarjánban akkora a gond, hogy azon szerinte már csak egy országos politikus tud segíteni. Arra a kérdésre, érzi-e magát annyira fontos politikai szereplőnek országos szinten, hogy valóban ő tudna segíteni a városon, úgy fogalmazott: pártja is egyre erősödik, amelynek 26 éve ő az elnöke, így ismerik őt. Thürmer szerint kifejezetten előny, hogy nem salgótarjáni, mert így nem kötődik senkihez, hanem új erőként léphet fel.

Megkérdeztük Thürmer Gyulát arról is, hogy ha ő maga nem is kötődik senkihez Salgótarjában, mit szól ahhoz, hogy a Munkáspárt 2010-es salgótarjáni polgármesterjelöltje, Bocsó Imre a számára sikertelen választást követően – melyet a fideszes Székyné Sztrémi Melinda nyert meg – a Fidesz delegáltjaként került be külsős tagként a közgyűlés Pénzügyi Bizottságába. A politikus erre nem tudott válaszolni, azt mondta, nem ismeri a helyzetet; és csak az ismételte meg, hogy önállóan indul.

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gudmen
2016. január 07. 00:21
ez az ember különb mint egy fokkal mint az mszp-be átigazolt öskomcsik..és fébyévekkel tiszteségesebb, egyenesebb gerincü mint a fidesz fökomcsijai...
1120
2016. január 06. 21:24
Nyilván ő is tudja, hogy nincs esélye. Hogy akkor miért indul? Azért, mert Nógrád megye maradt az egyetlen hely, ahol még mérhető a Munkáspárt támogatottsága. A cél egy kétszámjegyű (tehát minimum 10%-os) eredmény elérése. Erre KIZÁRÓLAG Salgótarjánban van esélye a Munkáspártnak (és Thürmernek).
balbako_
2016. január 06. 20:12
A Dalai Láma nem lenne inkább?
Békanász a hasadon
2016. január 06. 19:24
A legendás MGIMO-ról, a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetéből annak idején egyenes út vezetett a diplomáciába, a médiába, a bankvilágba, majd az üzleti életbe. Azt ítélje meg ön, hogy egy alapos KGB-kiképzés ma mit ér. Horváth Imre 7708941 d30adde2c8ac363840c5aa150e080408 wm Az MSZP újpesti országgyűlési képviselője A fegyveres szervek emelt szintű parancsnoki állományának tartott öt hónapos KGB-kurzus a Szovjetunióban (1984) Az elhunyt Kiss Péter helyére kerülő Horváth Imre 1997-es nyugdíjazásáig a határőrségnél szolgált. 1967-ben elvégezte az Egyesített Tiszti Iskola határőr szakát és a Szegedi Tanárképző Főiskola földrajz szakát. A Szovjetunióban tartott továbbképzés két részből állt: a határőr-alakulatok taktikai irányításából és hadvezetési ismeretekből. Horváth Imre mindkettőre jeles minősítést kapott. Horváth alezredesi rangban vonult nyugdíjba. Később labdarúgó-edzői szakképesítést szerzett a Testnevelési Egyetemen, 2000 és 2006 között pedig az újpesti önkormányzat gazdasági intézményénél volt portás, majd 2006-ban önkormányzati képviselő lett. Kovács Béla 7708947 eaa3d4132ea9b6e1f3ba342c34cdd88e wm A Jobbik EP-képviselője Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1986), Beruházási Szféra Szakembereinek Állami Akadémiája (2003) A Jobbikban is csak Kágébélának nevezett Kovács Béla zavaros múltját az Index tárta fel. Kovács nevelőszüleinek köszönhetően egy tokiói amerikai alapítású középiskola, majd egy budapesti közgazdasági szakközépiskola után 1978-1982 között Tokióban tanult egy amerikai magánegyetemen, aztán pedig 1986-ban Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében szerzett nemzetközi közgazdász diplomát. Kovács 1988-ban visszatért a Szovjetunióba és egészen 2003-ig nagyrészt Japánban és Oroszországban dolgozott nemzetközi kereskedelmi cégeknél. 2003-ban Moszkvában a Beruházási Szféra Szakembereinek Állami Akadémiájának (Gaszisz) jogtudományi karán szerzett befektetési szakjogász végzettséget. Amikor Kovács 2003-ban visszatért Magyarországra, komoly üzleti tapasztalatai birtokában egy salátabárt nyitott Angyalföldön. Laborc Sándor 7708945 9f1cebcc418e57a5a07888d3158c96bf wm A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója Moszkvai Dzerzsinszkij Főiskola, a "KGB-akadémia" Persze volt olyan idő, amikor egy titkosszolgánál előírás volt a moszkvai diploma, de Laborc Sándor életrajzában ez már nem számított túl jó pontnak 2007-ben, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója lett. A Dzerzsinszkij-főiskola szinte kezdetektől titkosszolgálati, nemzetbiztonsági szakembereket képzett. A húszas évektől a Cseka, majd a KGB, ma pedig a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB)intézménye (mai neve: az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának Akadémiája). Laborc 2009-ig volt az NBH főigazgatója. Később felmerült, hogy hivatali ideje alatt Orbán Viktorról és más ellenzéki politikusokról is gyűjtött adatokat az NBH. Laborc ellen eljárás indult, 2013-ban pedig jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt dandártábornokból honvéddá fokozták le. Molnár Gyula 7708943 b93155deb7e13308f43bbd616a3d3275 wm Volt XI. kerületi MSZP-s polgármester Moszkvai Textilipari Egyetem Vegyészmérnöki Kar (1982-1986) Molnár Gyula a vidám nyolcvanas években a moszkvai egyetem után a KISZ III. kerületi titkára lett. A rendszerváltás szele a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöki székébe fújta. 1990-ben alpolgármester lett a XI. kerületben, 2002-ben pedig Újbuda polgármestere. A kerületet 2010-ig vezette, sikeres és népszerű polgármesternek számított. A Lágymányosi-öböl privatizációja miatt azonban büntetőeljárások indultak ellene. Ezek hosszas bírósági procedúrák után jogerősen felmentéssel zárultak. 2010-ben a közgyűlés tagja maradt és 2014-ben is elindult az önkormányzati választásokon. Hardy Mihály 7709057 100e105962ade3a0cc6c18e869198afd wm A Budapest Airport Rt. szóvivője Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1975-1980) A nyolcvanas években a Magyar Televízió külpolitikai újságírói közé a belépőt az MGIMO jelentette. Hardy Mihálynak a nyelvvel nem volt problémája, miután kétnyelvű családba született: apja magyar, anyja orosz vegyészmérnök kutató volt. Moszkvában végezte el a nemzetközi újságíró szakot, mivel újságírást akkoriban a MÚOSZ kétéves képzésén kívül nem lehetett máshol tanulni. Ezután a Híradó külpolitikai hírszerkesztője volt, majd 1988 és 1991 között az MTV moszkvai tudósítója. A kilencvenes és kétezres években a TV3-nál és a Magyar ATV-nél volt vezető, majd átült az asztal másik oldalára, és előbb a Tesco, 2008 óta pedig a Budapest Airport Rt. szóvivője. Chrudinák Alajos 7709281 e44d2cc96c919f6d3afb0cb89aa7e06d wm Újságíró Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1955-1956) Chrudinák Alajos a nyolcvanas években azzal vívott ki magának sztárstátust, hogy többet volt közel-keleti háborús helyszíneken mint a stúdióban, és több interjút készített palesztin terroristákkal mint MSZMP-s funkcionáriusokkal. Az ő pályája jól mutatja, milyen különbség van Moszkvában és Moszkvában (is) tanult emberek között. Chrudinák az ötvenes évek közepén rövid ideig tanult a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetében is, de 1956-os szerepével 19 évesen azonnal el is vágta magát: börtönbe került, majd az ország összes egyeteméről kitiltották. Nyelvtanárként, fordítóként dolgozott, egyetemen is tanított, majd tíz év rádiózás után 1972-ben került a Magyar Televízióhoz. Nemcsak a Közel-Keletet, de a Romániában élő magyarok helyzetét és Ceausescu szörnyű diktatúráját is ő mutatta meg először a magyar közönségnek. Kónya Péter 7709059 c4436a62b3dd86f57b6bba752a4d7f7c wm Független képviselő, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke Lvovi Állami Műszaki Egyetem Katonai Tanszék (1987-1991, 1993-1994) A rendészeti érdekvédőből mozgalomalapítóvá lett Kónya Péter katonacsaládból származik, így nem véletlen, hogy a gimnáziumból nyílegyenesen a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára ment. A gorbacsovi peresztrojkának köszönhetően innen került a lvovi katonai elitiskola katonai újságírás szakára. A rendszerváltást ott élte végig, emiatt az iskolája is félbeszakadt, amit később fejezett be. Itthon a MÚOSZ újságíróiskoláját is elvégezte, majd a Magyar Honvéd című lapnál dolgozott. A kilencvenes évek elején lett a hivatásos katonákat képviselő szakszervezet tisztségviselője. Harcos érdekvédőként ütközött a honvédség vezetésével, majd Gaskó Istvánnal, a Liga vezetőjével is. A tűzoltók szakszervezetével közösen az első kemény és látványos tüntetéseket ők szervezték az Orbán Kormány ellen, majd Kónya Szolidaritás mozgalma a Bajnai mögé felsorakozó tömbbe is bekerült. Thürmer Gyula 7709133 73be5ece84186cc06000675d83ce860b wm A Munkáspárt elnöke Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1971-1976) Egy olyan elvhű kommunista mint Thürmer Gyula életrajza elképzelhetetlen lenne moszkvai tanulmányok nélkül. A hetvenes években Thürmer külügyi pályára készült. A Fazekas Gimnázium után ezért kézenfekvő volt a szovjet Külügyminisztériumhoz tartozó diplomataképző.Visszatérése után a Külügyminisztériumban helyezkedett el. 1980 és 1982 között a moszkvai magyar nagykövetségen volt külszolgálaton. Thürmer az MSZMP-ban nem csinált nagy karriert: az MSZMP KB Külügyi Osztályán dolgozott, majd 1988-ban a párt főtitkárságának külpolitikai tanácsadója lett. Míg 1989-ban a többség a reformkommunista MSZP létrehozásával volt elfoglalva, ő a Magyar Szocialista Munkáspárt újjászervezésén munkálkodott, majd a Munkáspárt elnöke lett. Sokan elbuktak azóta, de Thürmer Gyula most is elnöke egy egyre fogyatkozó létszámú pártnak. Kovács Gábor 7709061 8a2b44217dbec01cca32584bbbe5cfb6 wm A Bankár Holding elnöke, a Kogart alapítója, a Telki kórház egykori tulajdonosa Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1975-1980) Kovács Gábort a moszkvai MGIMO már a rendszerváltás előtt fényes karrier felé indította el. A Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodási főosztályán kezdett el dolgozni 1980-ban. 1985-ben a budapesti Citibank ügyvezető igazgatója lett, majd 1989-ben a londoni Citibank alelnöke. Amikor a rendszerváltás után egy évvel még mindenki csak kapkodta a fejét, ő visszatért Magyarországra és megalapította a Bankár Holding Rt.-t. Egy interjúban arra a kérdésre, hogy miből gazdagodott meg, azt válaszolta: napi 16 órát dolgozott és pályája elején a befektetéseivel őrült kockázatokat vállalt, amelyekkel szerencséje volt. Már ekkor elkezdte műgyűjtő tevékenységét, amiből létrejött a Kogart Ház. 1998-ban megnyitotta Magyarország első magánkórházát Telkiben, a kísérlet azonban a magyar egészségügy zavaros viszonyai között nem sikerült. Kovács éppen most válik meg minden egészségügyi érdekeltségétől. A magyar állammal mindig jó kapcsolatokat ápolt: 2008-ban Hiller István szocialista kultuszminiszter, idén pedig Balog Zoltán humánminiszter is komoly költségvetési összegekkel támogatta a tevékenységét. Felcsuti Péter 7709063 b01859733a5b64b574e9a38614678dbe wm A Magyar Bankszövetség volt elnöke, a Citibank, az Unicbank, majd a Raiffeisen Bank vezérigazgatója Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1968-1973) Felcsuti Péter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézete után elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet is, ahol doktorált is. Már egyetemistaként elkezdett dolgozni a Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodási főosztályán először a KGST-, majd a tőkés országokkal. 1989-ben fél évig ő volt a budapesti Citibank ügyvezető igazgatója, majd a Raiffeisen elődjének számító Unicbank vezérigazgatója lett. A magyar bankárok közül ritka módon 20 évig ugyanazt a péntzzintézetet vezettte, a Raiffeisen éléről 2010-ben ment nyugdíjba. A neve 2006-ban jegybankelnökként is szóba került. 2009. szeptember 14-én lemondott a Bankszövetség vezetéséről. A lemondást a többi bankvezetővel kialakult ellentéteivel indokolta. Szűrös Mátyás 7709135 182808ff33da64bcf9bf43729e3a8942 wm Volt kelet-berlini és moszkvai nagykövet, az MSZMP KB titkára, az országgyűlés volt elnöke, ideiglenes köztársasági elnök Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1953-1959) Szűrös Mátyás diplomáciai karrierjét alapozta meg az ötvenes években elvégzett MGIMO. Az apparátus ranglétráját a Külügyminisztériumban kezdte el megmászni. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkára lett, majd 1965 től ismét Budapesten az MSZMP KB külügyi osztályán volt politikai munkatárs. Megbízhatóságát mutatja, hogy 1975-ben kelet-berlini, 1978-1982 között pedig moszkvai nagykövet volt. Moszkvai nagykövetként az MSZMP KB Központi Bizottságába is bekerült, 1983 és 1989 között a KB titkára volt. A rendszerváltás idején a párt reformkommunista szárnyának képviselőjeként lett az Országgyűlés elnöke, majd 1989. október 23-án ő kiálthatta ki a Magyar Köztársaságot és lett ideiglenes köztársasági elnök. Szűrös később MSZP-s képviselő volt a parlamentben, de 2002-ben kilépett az MSZP-ből. Az utóbbi időben több fideszes rendezvényen is feltűnt. Zelnik István 7709137 85fdb02556fc6cfc9dbd0d8abc117b78 wm Múzeumalapító, műgyűjtő, üzletember Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1970-1975) Ebben a sorban talán az egyik legfurcsább Zelnik István életpályája. Ő vietnami szakra járt a moszkvai MGIMO-n, majd 1975-től a hanoi magyar követségen kezdett dolgozni. Állítása szerint már 14 éves kora óta foglalkozik műgyűjtéssel, ezt a szenvedélyét Délkelet- Ázsiában töltött éveiben is folytatta. Később a rendszerváltásig a brüsszeli magyar követségen Magyarország európai kapcsolatainak fejlesztésével, majd az integráció előkészítésével foglalkozott. 2011-ben nyitott meg az Andrássy úti Rausch villában az Aranymúzeumot, ahol gyűjteményét helyezte el. Zelnik szerepet játszott a Seuso-kincsek visszaszerzésében is. 2012 augusztusában azt mondta előrehaladott tárgyalásokat folytat a műkincsek hazahozataláról, de az ügyből akkor nem lett semmi. Tavaly márciusban viszont maga Orbán Viktor jelentette be, hogy a kincsek "több mint regényes úton" visszakerültek Magyarországra. Frei Tamás 7709283 fc381d06cbc7d6ce049a9f18c955944b wm Újságíró Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete (1986-1989) Állítása szerint mindent magának köszönhet. A Pécsen érettségizett Frei Tamás az ELTE jogi karán elkezdett egyetemi tanulmányait 1986-1989-ben a moszkvai diplomataképzőben folytatta Ausztria és Svájc szakterületen. A rendeszerváltás után szinte azonnal nyugatra orientálódott: a kilencvenes évek elején az Egyesült Államokban tanult médiamenedzsmentet, televíziózást, forgatókönyvírást és dramaturgiát is. Rádiósként kezdte az újságírói pályát, több háborús helyszínen, Szomáliában, Boszniában, a kolumbiai kábítószer-háborúban is megfordult. Igazán híres a Frei dossziéval lett. Tévés karrierje 2001-ben tört meg, amikor egy állítólagos orosz bérgyilkostól megkérdezte, mennyiért ölné meg a magyar miniszterelnököt, aki akkor történetesen Orbán Viktor volt. A bérgyilkosnak több áldozata is lett: a botrány miatt lemondott az RTL Klub programigazgatója és vezérigazgatója is, és Freinek is mennie kellett. Juszt László az eset után megkereste a bérgyilkost és állítólag leleplezte, hogy nem is volt bérgyilkos, de azóta se tudni, kinek volt igaza ebben a történetben. Freinek ettől függetlenül bejött az élet: azóta kávé-nagykereskedő és kávéházlánc-tulajdonos. Felváltva él a tengerentúlon, Nizzában és Magyarországon. Horváth László D MJ20120630025 Üzletember, tiszteletbeli kazah konzul A határőrparancsnokság moszkvai képzőintézete (1982) Óriási feltűnést keltett tavaly, amikor az addig teljesen ismeretlen Horváth László hatalmas tűzijátékkal ünnepelt az 50. születésnapját a Várban. Horváth repülőgép-műszerészi szakközépiskolába járt, majd határőrként kezdte a pályafutását a BM-nél. 1982-ben Moszkvában tanult fél évig a KGB (ma az FSZB) fennhatósága alá tartozó, rendkívül hosszúnevű határőrtiszti főiskolán. Tanulmányait aztán itthon fejezte be. A rendszerváltás után kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó cége volt, de az első Fidesz-kormány idején bekerült a Magyar Fejlesztési Bank igazgatóságába is. Akkoriban a hulladékgazdálkodással foglalkozó, botrányoktól sem mentes Ereco Rt. vezére volt, de ekkor került az érdekeltségébe egy privatizált állami gazdaság is a( a piszkos tizenkettő egyike). Horváth nemrég feltűnt a pénztárgépbizniszben is, a HVG pedig arról írt, hogy mostanában a magyar mozdonygyártás felélesztését tűzte zászlajára. http://index.hu/belfold/2015/02/17/magyar_karrierek_moszkvai_diplomaval/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!