Lázár: Brüsszel bosszúja a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

Magyarországgal szembeni bosszúnak minősítette a Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus szokásos csütörtöki tájékoztatóján azt mondta: azért indított „méltánytalan, unfair” eljárást az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályozás miatt, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótákról szóló uniós döntést az Európai Bíróságon. A kötelezettségszegési eljárás azoknak a politikai csoportoknak a bosszúja, amelyek elítélik Magyarország határozott határvédő politikáját – fogalmazott.

Lázár János közölte: a kormány szerint a magyar menekültügyi szabályok megfelelnek az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek. A kabinet az általa vitatott kötelezettségszegési eljárás folyamán élni fog a válaszadás lehetőségével, és kész tárgyalni a brüsszeli bizottsággal, vagy akár arra is, hogy bírósághoz forduljon.

A miniszter megjegyezte: Németországban 300 ezer menedékkérőnek három éve nem bírálták el a kérelmét, 800 ezer menedékkérő ügyéhez pedig még hozzá sem kezdtek a német hatóságok. Velük szemben kellene eljárást kezdeményeznie az Európai Bizottságnak.

A mini-Schengen is bosszú

 A „mini-Schengen” ötletét Lázár János szintén a Magyarországgal és a közép-európai államokkal szembeni „bosszú részének” tartja. Szerinte „lopakodva megpróbálnak kirekeszteni bennünket Schengenből”. Hozzátette, „folyamatosan fenyegetnek, és megpróbálnak kényszeríteni bennünket arra, hogy fogadjunk be bevándorlókat”.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, Magyarországra negyvenezer embert akarnak visszatoloncolni. A legtöbbet Németországból és Ausztriából, de csak Magyarországgal együttműködve, azonban ebben a ügyben Magyarország nem működik együtt – jelezte.

Egy másik felvetésre Lázár János azt mondta, az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban egy két hét alatt megválaszolandó kérdést küldött, ezt a kormány megválaszolta. Trócsányi László igazságügyi miniszter tárgyalásokat folytat Brüsszelben – még lehet, hogy karácsony előtt közölte, megjegyezve, nem jogi, hanem politikai vitáról van szó.

Vitás pályázati ügyek

Lázár azt is elmondta: a 2007-2013-as EU-s ciklussal kapcsolatban meghaladták a kilencezer milliárd forintot a kifizetett európai uniós források, míg a 2014-2020-as időszakra már mintegy háromezer milliárd forint értékben írtak ki pályázatot.

Lázár János hozzátette ugyanakkor, hogy a kormánynak még több vitás pályázati ügye van az Európai Bizottsággal, ezek összértéke 600 milliárd forint. Ilyen például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy, amelyben Magyarország kész perelni, ha pedig elmarasztalják, az útépítő cégeken „vasalja be” a pénzt. Valamint ide tartozik az M4-es autópálya leállított építése is. Utóbbi ügyében a Gazdasági Versenyhivatalnak kell tisztáznia a kartellgyanút – jegyezte meg Lázár.

Norvég Alap: nem kér bocsánatot Lázár

A miniszter kitért a Norvég Civil Támogatási Alap ügyére, amellyel kapcsolatban megerősítette, hogy megállapodás született, így a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot pedig meghosszabbítják. A 2014-2020-as időszak esetében azonban még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot – fogalmazott.

Közölte egyúttal, nincs oka bocsánatkérésre a norvég alap ügyében, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. Hozzátette: ragaszkodnak ahhoz, hogy a jövőben az alapítvány ne vegyen részt a pénzek elosztásban.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter több kérdést is kapott a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szoborról. Azt válaszolta, szerinte Magyarországon demokrácia és véleményszabadság van, ennek az egyik megnyilvánulása, hogy a helyi képviselő-testület döntést hoz egy szobor felállításáról.

Nem vagyunk amerikaiak

Lázár Jánost kérdezték Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet megjegyzéséről, amely szerint „nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak”. A miniszter erre azt felelte: az új magyar közbeszerzési törvény a legszigorúbb európai összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. Szerinte igazságtalan és méltatlan a kritika a nagykövettől: „nem fogjuk pozitívan diszkriminálni az amerikai nagyvállalatokat, mint ahogy negatívan sem”. Hozzátette: „nem biztosítunk előnyt senkinek. Nem vagyunk amerikaiak. Nálunk azzal, hogy valaki egy pártot támogat, még nem lesz nagykövet”.

Elnézést kért a tanári fizetések késéséért

Lázár János kitért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) dolgozók bérének kifizetésére is. Elmondta, a Magyar Államkincstár 900 ezer ember fizetésének bérszámfejtését végzi havonta, tavaly nagyjából havi 6500 hibás tétel volt. Közölte, a pénzek kifizetése folyamatos, december 10. a bérfizetési határidő, ennek a kormány eleget tesz. A miniszter bocsánatot kért azoktól, akik késve kapták meg fizetésüket. Arra a kérdésre, hogy tanárok tiltakoznak a Klik ellen, a miniszter úgy reagált: a pedagógusoknak tudomásul kell vennie, hogy a magyar állam a Kliken keresztül tartja fenn a köznevelés intézményeit: „semmi okát nem látom annak, hogy Klikben dolgozó pedagógusok, magukhoz ragadva a kezdeményezést, eldöntsék, ki a fenntartó”.