Elutasította az NVB a földeladásról szóló népszavazási kezdeményezést

2015. november 30. 18:28

Az állami földek eladásának tilalmára vonatkozó népszavazási kezdeményezést nyújtott be magánszemélyként a szocialista Gőgös Zoltán, ám a Nemzeti Választási Bizottság 6:4 arányban elutasította azt. Az NVB többségének indoklása szerint nem volt egyértelmű a kérdés, és egyébként is érinti a költségvetési törvényt.

2015. november 30. 18:28

Elutasította az állami termőföldek eladásának tilalmát célzó népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén; a kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés hitelesítését a testület 6:4 arányban utasította el; kisebbségben maradt az MSZP és a Jobbik delegáltja, továbbá két, az Országgyűlés által választott tag. Az LMP delegáltja nem vett részt az ülésen.

Az NVB arra hivatkozva tagadta meg a benyújtott kérdés ívének hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű.

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Berecskereki
2015. december 01. 07:41
No és ki szolgáltatja a háűttérzenét? Bizony Ő. A zöldbáróné. http://www.168ora.hu/bluzone/levelhullas-allami-foldek-foldmutyi-orban-viktor-fazekas-sandor-meszaros-lorinc-139629.html
Berecskereki
2015. december 01. 07:33
Csányi Sándorral kapcsolatban hivatkoznék Ángyán Józseffel kapcsolatban leírtakra. Csányi Sándor egy komplett gazdaság kialakítását hajtja végre, amely magába foglalja a termelés, feldolgozást és értékesítést. Így a haszon, nem a feldolgozónál, kereskedőnél, hanem a termelőnél realizálódik. Úgyis is mondhatnánk egyszemélyes szövetkezés. Érzékeltetve egy elmélet példán. Szereplők: termelő, feldolgozó, kereskedő. Ha feltételezzük, hogy mindegyik szereplő 5 %-os profitot realizál, akkor amennyiben ez egynél – a termelőnél jelentkezik ez 15 %-os profit lesz. Amennyiben ez egymás melletti láncszerűen megoldásra kerül, akkor még a termelési és egyéb fajlagos költségek is lényegesen csökkennek.
Berecskereki
2015. december 01. 07:33
Több hozzászóló felveti, hogy az értékesítés következtében növekedni fognak a fogyasztói árak. Amennyiben növekednek, az nem a föld magántulajdonba kerülése miatt lesz, hanem a költségek növekedése és a piaci kereslet függvényében lesz. A bérleti díjak növelik a költségeket, forrást vonnak el. A termőföldnek nincs amortizációs költsége. A vétel beruházás. Ezzel áll szemben a bérleti díj. A mai piaci bérleti díjakat véve figyelembe, a megtérülés 40-50 évre tehető. Természetesen más a helyzet, ha a bérlés futamideje alatt mindvégig a szerződés kötéskori bérleti díjat fizeti a bérlő – amely jóval alacsonyabb a piaci árnál - vagy annak csak egy részét, netán semmit sem.
Berecskereki
2015. december 01. 07:32
Nem igaz az az állítás, hogy Jakab István mást mondott 2007-ben, mint amit most mond. Annyi igaz belőle, hogy a média a parlamenti interpellációjából a média egyetlen mondatot idézget – korábban is, még a polgarinfo,. hu is – „„A vidéken élők számára visszafordíthatatlan, végzetes következménnyel járna, ha az állami földeket eladná a kormány”. http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=3002 Amennyiben a videofelvétel hallható hozzászólását vesszük figyelembe, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kormány értékesítési módszerével van problémája, amelynek során a vidéki gazdálkodók nagyrészt kizárásra kerülnének. Lásd: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Rovat=10031&Media=5175 Amit pedig Ángyán Józsefnél írtam, azzal Jakab István is egyetértett.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!