Menekültügy: gyorsított eljárásban kaphat pénzt Magyarország a Bizottságtól

„Magyarország könnyedén frontállammá válhat” — mondta Natasha Bertaud az Európai Bizottság illetékes szóvivője, ezért is van szűksége pénzügyi segítségre. Az ország a migráció válság kezelésére kért támogatást Brüsszeltől, aki a 2014 és 2020 közötti időszakban előreláthatólag több mint 85 millió eurót ad erre a célra, a 8 millió eurós sürgősségi segítséget ezen a kereten felül kell érteni.

Magyarország egyenlőre csak anyagi segítséget kért Brüsszelből, nem igényelte az úgynevezett „hot spot” felállítását. Ilyen létesítmények kiépítéséről az uniós állam- és kormányfők döntenek, céljuk, uniós szakemberek segítségével annak gyors megállapítása, hogy az érkező emberek közül ki jogosult arra, hogy menekültstátust kaphasson és ki nem. A létesítmények felállítása rövid idő alatt kivitelezhető, Brüsszel pedig minden segítséget megad létrehozásukhoz. Hot spotokat a két frontországnak nevezett államban, Olaszországban és Görögországban állítanak fel az uniós hatóságok. A magyar álláspont szerint országunk azért nem számít frontországnak, mert azok akik dél felől érkeznek, minden valószínűség szerint nem Magyarországon lépnek először az unió területére.

Natasha Bertaud arra is kitért, hogy Brüsszel kész segíteni, a hot spotok felállítása pedig viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető; Olaszországban már működik, és hamarosan Görögországban is dolgozni kezd egy ilyen uniós létesítmény. A bizottság szóvivője arról is említést tett, hogy a brüsszeli testület három tagja is részt vesz majd a nyugat-balkáni migrációs helyzet kezelésével foglalkozó konferencián, Federica Mogherini alelnök, külügyi főképviselő, Maroš Šefčovič energiaunióért felelős alelnök és Johannes Hahn, aki a szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felel.