Merkel szerint szó sem lehet a görögök adósságának részleges elengedéséről

Vasárnap összeül az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és az a nap a végső határidő arra, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást Görögországgal - közölte az eurózóna tagállami vezetőinek kedd esti csúcstalálkozóját követően Donald Tusk, a tanácskozás elnöke. Tusk világossá tette, ha addig nem sikerült megállapodni, akkor a tárgyalások véget érnek, és a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt közölte: erőteljesen ellenzi Görögország kilépését az eurózónából, de ha a görög kormány nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor nem fogja tudni megakadályozni azt. „A bizottság mindenre felkészült. Részletesen kidolgozott forgatókönyvünk van a Grexitre” – jelentette ki most először a bizottság elnöke.

„A rideg valóság az, hogy mindössze öt nap van arra, hogy sikerüljön megtalálni a végső megoldást. Eddig kerültem a határidő kifejezést, de most hangosan és világosan ki kell mondanom, hogy a végső határidő ezen a héten lejár” – mondta Donald Tusk.

A politikus öt pontban foglalta össze, hogy miben állapodtak meg az euróországok csúcstalálkozóján. Elsőként azt rögzítették, hogy a súlyos görögországi helyzet megvitatása volt a cél, s jelezték, hogy az euróövezeti hatóságok minden szükséges lépésre készek, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását szavatolják. Másodikként a görög miniszterelnök vállalta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus jogi keretein belül, szigorú gazdaságpolitikai feltételekhez kötötten írásban fog támogatásért folyamodni. A csúcstalálkozón rögzítették továbbá, meg kell vizsgálni, hogy a fennálló kötelezettségek és a közösségi szabályok alapján meg lehet-e teremteni az alapot a szükséges megállapodáshoz.

Megállapodtak abban is, hogy a görög kormány legkésőbb csütörtökre részletes és átfogó reformtervet készít, amelyet a hitelezés koordinálásáért és a reformintézkedések ellenőrzéséért felelős intézmények – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – kiértékel és az eurózóna pénzügyminiszterei elé terjeszt.

Ötödik pontként megállapodtak abban, hogy vasárnapra összehívják a 28 EU-tagállam állam- és kormányfőjének csúcstalálkozóját. Tusk elmondta, hogy az unió egészére vonatkozó következményeket tisztázni kell. Juncker rámutatott, hogy nem volna tisztességes kizárni az egyeztetésekből azokat az országokat, amelyek nem vezették be a közös valutát.

A volt lengyel kormányfő szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért mindenki osztozik a felelősségen, ha pedig vasárnap sikerül dűlőre jutni, az mindenki közös sikere lesz, nem lesznek győztesek és vesztesek. „Ha nem tudunk megállapodni, az Görögország csődjéhez és a görög bankrendszer fizetésképtelenségéhez vezethet, amely mindenekelőtt a görögök számára lenne fájdalmas” – magyarázta Tusk. Az Európai Tanács elnöke szerint a válságnak az unió egészét tekintve geopolitikai hatásai is vannak. „Naiv, aki úgy gondolja, hogy nem” – szögezte le.

Jean-Claude Juncker igazolva látta saját korábbi állítását, hogy a nemek győzelme a vasárnapi referendumon jelentősen meggyengíti Görögország pozícióját. A luxemburgi politikus határozottan elutasítja a kampányban elhangzott görög állításokat, hogy a nemzetközi intézmények ne tisztelnék a görög nép méltóságát, a hitelezők pedig „terroristák”.

A vasárnap tartott népszavazáson a görög választók döntő hányada amellett tette le a voksát, hogy a kormány utasítsa el a hitelezők reformjavaslatait, amelyek végrehajtásáért cserébe az ország hozzájuthatott volna a június végén lejárt uniós mentőcsomag akkor még rendelkezésre álló maradék részéhez. Miután viszont a görögök felálltak a tárgyalóasztaltól és népszavazást kezdeményeztek, a program lejárt, így az a pénz immár nem elérhető, Athén pedig egy hete elmulasztotta törleszteni az esedékes részletet az IMF-nek, amit az eurózóna mentőalapja hivatalosan csődeseménynek tekint.

Az egy hete zárva tartó görög bankok likviditását az EKB tartja fenn, amelynek számára a görög kormánynak július 20-án 3,5 milliárd euró lejáró államkötvényt kell kifizetnie. Ha ezt nem képes megtenni, az EKB elvághatja a bankrendszert életben tartó sürgősségi likviditási támogatást, ami azt jelenti, hogy a görög bankok egyszerűen kifogynak a pénzből. Ebben az esetben csak akkor tudnának újra kinyitni a pénzintézetek, ha a Görögország új törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel gyakorlatilag kilépne az euróövezetből.

Merkel szerint nem lehetséges az adósságelengedés

Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy reméli, hogy csütörtökig megfelelő, kellően részletezett görög javaslatok érkeznek egy újabb, több évre szóló pénzügyi mentőprogramra. Ezt megelőzően azonban Alexisz Ciprasz görög kormányfőtől már szerdán várják annak részletezését, milyen reformokat kíván megvalósítani, és annak fényében fogják megítélni, hogy a görög reformtervek kellően alátámasztanak-e egy újabb uniós mentőprogramot.

Egy esetleges ilyen pénzügyi mentőprogram – Görögország vonatkozásában sorrendben immár a harmadik – az előzetes tervek szerint két évre szólhatna. Ahhoz azonban, hogy arról megállapodjanak – hangsúlyozta Angela Merkel –, szükséges a görög féllel szemben korában támasztott, de azóta sem megvalósított szerkezeti reformkövetelmények ismételt előhozása és a teljesítés megkövetelése.

Merkel határozottan megerősítette, hogy a görög adósságállomány részleges leírásáról – ami a tárgyalások menetét ismerő források szerint a görög fél törekvéseinek legfontosabbika volt eddig – nem lehet szó, mert azt tiltják az uniós alapszerződések előírásai.

Piketty szerint adósságelengedésre van szükség

Eközben különböző neves közgazdászok pont az adósságelengedés fontosságára hívták fel a német kormányfő figyelmét a The Nation hasábjain. A The Nation című amerikai hetilap honlapján közölt keddi írásban a vagyoni egyenlőtlenségek történelmi alakulásáról szóló munkájával világhírűvé vált Piketty és társai azt írták: „A soha véget nem érő megszorítások, amelyeket Európa lenyom a görög emberek torkán, egész egyszerűen nem működnek (…) A német pénzügyminisztérium és Brüsszel által előírt gyógymód kivéreztette a beteget, s nem gyógyította meg betegségét.”

A levél szerzői szerint a görögök az utóbbi években javarészt végrehajtották a megkövetelt megszorításokat, az ország gazdasága mégis romokban hever, és a hat éve tartó válság súlyos humanitárius következményekkel járt.

A közgazdászok ezért arra szólították fel a megszorítások legfőbb szószólójának, egyúttal a görög adósságelengedés legfőbb akadályozójának tartott Merkelt és az Athénnak hitelező trojkát – az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot –, hogy „az újabb katasztrófa elkerülése és Görögország eurózónában maradásának lehetővé tétele” érdekében változtassanak hozzáállásukon. Szerintük jelenleg a hitelezők gyakorlatilag arra kérik Görögországot, hogy „tartson pisztolyt a fejéhez és húzza meg a ravaszt”. „A golyó azonban sajnos nem csak Görögország európai jövőjével végez majd”, hanem járulékos kárként az eurózóna megszűnik majd a remény, a demokrácia és a prosperitás jelképének lenni – fogalmaztak.

A görög adósságot át kell ütemezni és jelentős részét el kell engedni, meg kell teremteni a gazdasági kilábalás feltételeit, továbbá lehetővé kell tenni Görögország számára, hogy hosszabb futamidővel törlessze csökkentett adósságát, a szükséges reformok végrehajtásával párhuzamosan – írták a szerzők. Egyúttal emlékeztettek arra is, hogy az 1950-es években az államadósságok – különösen Németországénak – elengedése jelentős szerepet játszott Európa békéjének és gazdasági növekedésének elősegítésében.

A levél arra szólítja fel Merkelt, hogy tegyen „bátor és nagylelkű” lépéseket Görögországgal szemben, egyúttal pedig arra figyelmezteti a kancellárt, hogy a történelem eheti cselekedetei fényében fogja megítélni őt.

A nyílt levelet Piketty mellett a latin-amerikai és kelet-európai gazdasági liberalizációban tanácsadóként játszott szerepe miatt ismertté vált – és ennek kapcsán sokat bírált –, majd a szegénység és a fejlődés egyik legkeresettebb szakértőjévé avanzsáló Jeffrey Sachs, a fejlődésgazdaságtan egyik legelismertebb kutatójának számító Dani Rodrik, Simon Wren-Lewis, az Oxfordi Egyetem professzora, valamint Heiner Flassbeck, a német pénzügyminisztérium volt államtitkára jegyzi.

Ciprasz szerint is a hét végéig kell megoldást találni

Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök a kedd esti brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozó után újságírók előtt úgy vélekedett, hogy a hét végéig meg kell találni a végső kiutat a görög adósságválságból. Ciprasz szerint a probléma nem csupán Görögország, hanem egész Európa problémája.

Az athéni kormány vezetője pozitívan értékelte a keddi eszmecserét. Azt állította, hogy a görög fél társadalmilag igazságos és egyben gazdaságilag életképes megoldási javaslatot dolgozott ki. Az erről folytatandó tárgyalások már a következő órákban megkezdődnek, gyorsak lesznek, legkésőbb a hét végére lezárulnak, és azok eredményeként lekerül majd a napirendről a Grexit, Görögország távozása az euróövezetből – vélekedett Ciprasz.

A görög miniszterelnök emlékeztetett a vasárnapi népszavazásra, amelyen a többség elutasította a hitelezők által szükségesnek tartott szerkezeti reformintézkedéseket. A referendum kimenetelét úgy minősítette, hogy a „görög nép verdiktje” erős fegyvert adott az athéni kormány kezébe. Eközben Francois Hollande francia kormányfő azt mondta sajtótájékoztatóján, hogy az Európai Központi Bank vasárnapig tovább biztosítja a görög bankok likviditását.

Az angol elemzők már lemondanának a görögökről

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a megállapodás nélkül zárult keddi euróövezeti csúcs utáni helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy most már itt az ideje "az elkerülhetetlen elfogadásának”, és az erőfeszítéseket annak kidolgozására kell átcsoportosítani, hogy hogyan lehetne a legjobban kezelni Görögország távozását az euróövezetből. A ház szerint a görög gazdaság olyan ütemben gyengül, hogy már a legfrissebb gazdasági és költségvetési tervek és előrejelzések is elavulttá váltak.

A görög gazdaság tavalyi rövid növekedési időszaka és a görög folyómérleg-helyzet javulása olyan reményeket keltett, hogy Görögország teljesen visszanyerte versenyképességét, és így az euróövezet tagjaként visszatérhet a tartós növekedési pályára. Ezek a remények azonban mindig is nagyon derűlátók voltak. Jóllehet a görög bérköltségek csökkentek, ez azonban nem vezetett az exportárak relatív csökkenéséhez, márpedig ez a nemzetközi versenyképesség alapja.

Mindemellett a görög gazdaságban felhalmozódott hatalmas mennyiségű kapacitástöbblet azt jelenti, hogy Görögországnak nem csupán versenyképes árfolyamú, de egyenesen „ultragyenge” valutára lenne szüksége e kapacitásfelesleg felszívásához és a további elhúzódó defláció elkerüléséhez. Ez utóbbi azért is fontos, mert a tartós defláció csak még további növeli a görög adósságterhet – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint Görögország és hitelezői még mindig megtalálhatják a módját valamiféle egyezségnek, ám egy olyan rövid távú megállapodás, amely nem tartalmaz igen nagymértékű adósságkönnyítést, valószínűleg csak arra lenne jó, hogy az elkerülhetetlent halogassa még egy kis ideig. Mindeközben a görög gazdasági és költségvetési helyzet folyamatosan tovább romlana, és az euróövezeti döntéshozók még több időt és energiát ölnének egy mind reménytelenebbnek tűnő ügybe – fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői. A cég szerint mindezek alapján jó eséllyel elérkezhetett az ideje annak, hogy az euróövezet „útjára engedje” Görögországot.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői kedd éjjel összeállított helyzetértékelésükben közölték, hogy most már 60 százalék körüli esélyt látnak a Grexitre, vagyis Görögország távozására az euróövezetből, és véleményük szerint ez „kaotikus körülmények közepette” megy majd végbe. A ház szerint ha az Európai Unió nem enged jelenlegi tárgyalási álláspontjából, Görögország néhány héten belül saját új valuta nyomtatásának elkezdésére kényszerülhet.

A JP Morgan londoni elemzőinek számításai szerint ha Görögország távozik az euróövezetből, az utódvaluta a kibocsátás utáni első évben legalább 50 százalékkal leértékelődne.

Más nagy londoni házak is készítettek árfolyam- és GDP-előrejelzéseket Grexit esetére. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett tanulmánya szerint a cég által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy ha Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, a követő két évben a görög hazai össztermék 25 százalékkal zuhanna.

A régi-új valuta, a drachma az S&P számításai szerint a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne, az utána következő néhány negyedévben azonban 440 drachma/euróig erősödne vissza, így összességében 30 százalékkal értékelődne le az eredeti átváltási árfolyamhoz képest.