Az MNB ismét történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden a várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Az MTI által megkérdezett elemzők eltérően ítélik meg a kamatcsökkentés folytatásának lehetőségét; vannak, akik további monetáris enyhítést és 1,3 százalék körüli kamatmélypontot valószínűsítenek, közel azonos arányban vannak azonban azok, akik úgy vélik, hogy a mostani, 1,5 százalékos szintről már nem csökken tovább az alapkamat.

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a piaci szereplők azzal számolnak, hogy a keddi lépés után a jegybank szünetet tart a kamatcsökkentési ciklusban, ezért a kamatszint leghamarabb az ősz folyamán csökkenhet ismét. Várakozásaik szerint a globális kötvénypiacokon kirajzolódó hozamemelkedés, illetve a lassan felívelő inflációs folyamatok nyomán az MNB stábja is növeli majd a 2015-ös inflációs prognózist. A kamatvágás szüneteltetése mellet szól az is, hogy a befektetők nagy része szeptemberre kamatemelést vár a Fedtől, ez szintén óvatosságra inti a hazai jegybanki testületet. Megjegyezte, hogy a befektetők az ősz folyamán 1,3 százalékos jegybanki alapkamattal kalkulálnak.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a jegybank az elmúlt ülések alkalmával azt kommunikálta, hogy mindaddig folytatható a monetáris enyhítés, amíg nem veszélyezteti a középtávú inflációs kilátásokat. „A váratlanul magasabb májusi érték és az inflációs trend egyértelmű fordulója ellenére egyelőre úgy gondoljuk, hogy az MNB a középtávú célokat illetően továbbra sem lát veszélyeket” – emelte ki. 

Rámutatott: az amerikai jegybank legutolsó júniusi ülése is inkább megnyugtató lehet az MNB számára, hisz egyre későbbre tolódik a kamatemelés várható kezdete. A hazai kilátásokat illetően az látszik, hogy a piac további kamatvágásokra számít a nyár folyamán, és a csökkentés végpontját 1,3 százalék körül várja – vélekedett Bebesy Dániel.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzőjének véleménye némileg eltér a többi szakértő ítéletétől. Úgy vélte: „bár a piacon vannak előrejelzések, amelyek szerint a következő hónapokban további vágásra kerülhet sor, én nem számítok arra, hogy 1,5 százalékos szint alá csökkentse a kamatot a jegybank”. A szakember szerint az infláció már az év végére 3 százalék körüli szintre gyorsulhat, ez pedig megfelel a jegybank inflációs céljának.

A K&H vezető elemzője kiemelte a mostani kamatcsökkentéssel a magyar kamat elérte a lengyel kamatszintet, márpedig a befektetők hosszú távon rizikósabbnak tartják a magyar gazdaságot, mint a lengyelt. Erről a meredek magyar hozamgörbe árulkodik – tette hozzá. A kétéves magyar papírok hozama alacsonyabb, a tízéves magyar kötvényeké pedig magasabb az azonos futamidejű lengyel papírok hozamánál. A hosszú magyar hozamokban pedig egyre kevésbé észrevehető a kamatcsökkentés hatása, valamint az is fontos, hogy a rövid lejáratú magyar papírok esetében az alacsony hozamban főszerepe van az új monetáris eszköztárnak – fogalmazott Németh Dávid.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint tartósan alacsony szinten maradhat az alapkamat. Úgy vélte: az MNB a kamatcsökkentési sorozat folytatását lényegében előkészítette, mivel a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését a korábbinál lényegesen alacsonyabb alapkamat esetén látja elérhetőnek. A tavalyinál jóval alacsonyabb olajárak, valamint a deflációs európai környezet a korábbi előrejelzéseknél lényegesen mélyebbre nyomta az inflációt.

Kiemelte: az alapkamat tartósan alacsony szinten maradhat, mert 2016 őszéig nem számítanak arra, hogy az infláció megközelítse a 3 százalékos célkitűzést. A tartósan alacsony kamatszintet a feltehetően továbbra is igen laza nemzetközi környezet, a hazai kockázati megítélés folyamatos javulása, a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják. Így 2015 végén az alapkamat 1,50 százalékon, 2016 végén 1,80 százalékon állhat – vélekedett Suppan Gergely.
Jenei Domonkos a Nézőpont Intézet elemzője is úgy vélte: a keddi kamatvágással várhatóan véget ér a márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus. Kiemelte: a legutóbbi inflációs jelentés alapján a fogyasztói árak mérsékelten emelkedő tendenciát mutattak. Rámutatott: ennek ellenére az alacsony inflációs szint továbbra is fennmaradhat, köszönhetően az alacsony energia- és üzemanyagáraknak, valamint az alacsony inflációs várakozásoknak. A fogyasztói árak emelkedése a deflációs kockázatok enyhülését vetítik előre, így a középtávú inflációs cél akár a következő évben elérhetővé válhat – vélekedett.

Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank által márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus az elmúlt hónapok inflációs jelentései és piaci eseményei alapján kezdi elérni a célját, így a folyamat lezártnak tekinthető. Az év második felében az infláció üteme – mérsékelten ugyan, de - tovább emelkedhet, mely támogathatja a magyar gazdaság növekedését – tette hozzá Jenei Domonkos.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője úgy gondolja, hogy nem a júniusi kamatvágás volt az utolsó idén, az MNB megcélozza az 1 százalékos kamatszintet és egészen addig folytatja a kamatcsökkentéseket, amíg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed meg nem kezdi idén a szigorító ciklusát. „Várakozásaink szerint akár 1,2 százalékra is csökkenhet az alapkamat a harmadik negyedév végére” – fejtette ki az elemző.
Kiemelte: a magyar gazdaságban zajló folyamatok nem indokolják egyelőre, hogy a jegybank kamatot emeljen idén. Sőt, azzal hogy a tanács átalakította a kéthetes instrumentumát három hónapossá, erős jelzést küldött a pénzpiacok számára, hogy a kamatemelés akár még 2016-ban is elmaradhat.