A Sorsok Háza megnyitásának megakadályozásával vádolja Lázár Jánost a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, amelynek Schmidt Mária is a kurátorai közt van. Lázár előzőleg kiküldte véleményezésre a Schmidt által jegyzett koncepciót, amelyet történészek és a Mazsihisz is élesen bíráltak, a közalapítvány szerint viszont ez nem a végleges koncepció.
A Schmidt Máriát is kurátorai között tudó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szándékosan akadályozza a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza megnyitását. Az alapítvány szeretné folytatni a megkezdett munkát, hogy az intézmény megnyithassa kapuit a józsefvárosi pályaudvar volt területén.
A közalapítvány hétfőn, az MTI-hez eljuttatott közleményében értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra.
Az ügy előzménye – a Népszabadság hétfői cikke szerint – hogy a józsefvárosi intézményről a Miniszterelnökség egy dokumentumot küldött szét véleményezésre: az anyagot a Sorsok Háza létrehozásával megbízott Schmidt Mária főigazgató jegyzi. A lap történészeket és zsidó közösségek vezetőit idézte, akik az anyagot nem tartották szakmailag megfelelőnek.
A közalapítvány a történtekkel kapcsolatban fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Miniszterelnökség által az elmúlt időszakban véleményezésre kiküldött dokumentum egy belső használatra készült előkészítő jellegű munkaanyag, amelyet 2013 őszén készítettek a Miniszterelnökség sürgetésére. Hozzátették: feladatuk a munka előkészítése, a készülő múzeum elnevezése volt, ezért is érthetetlen, miért állítja épp a megrendelő fél, hogy az elkészült dokumentum a múzeum végleges koncepcióját tartalmazná. Ez az állítás nem felel meg a tényeknek – írták.
Azt hangsúlyozták, nem azzal van problémájuk, hogy az anyag a szakmai és a zsidó közéleti nyilvánosság elé került, hanem azzal, hogy egy nem végleges, kezdeti fázisban lévő, további előkészítésre szánt munkaanyagot szellőztettek meg – szándékosan úgy beállítva, mintha nem egy kivonatos szinopszisról lenne szó, hanem a végső koncepcióról. Közölték, a Sorsok Háza végleges koncepcióját és látványtervét a Miniszterelnökséggel való szóbeli megállapodás, felkérés alapján készítették el, saját erőből, hiszen munkájukat a Miniszterelnökség nem fizette ki.
„A történtek fényében nem gondolhatunk másra, mint hogy a Sorsok Házát a nyilvánosság előtt lejáratni szándékozó akcióról van szó. Értetlenül állunk azelőtt, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter – talán barátja és újdonsült tanácsadója, a vaskos pártállami múlttal bíró Zoltai Gusztáv sugalmazására –, szánt szándékkal akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, rúg fel írásbeli és szóbeli megállapodásokat, megy szembe a kormány határozatával” - áll a közleményben.
A közalapítvány közleményében felidézte, 2013-ban kaptak felkérést arra, hogy a Sorsok Háza szakmai koncepcióját kialakítsák, és felügyeljék annak megvalósítását. Emlékeztetett arra is, egyeztetések során vettek részt, amelyeken a hazai és a külföldi zsidó szervezetek elé tárták, miként képzelik el az állandó kiállítást.
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
Budapesten ma nagy baj van, de akár már holnap érkezhet a segítség. Orbán Viktor ugyanis hű a szavához.
Óriási beruházások kezdődhetnek országszerte.
Az időpont is megvan.
A miniszter rámutatott: a hírekbe az nem került be, hogy újra lett indítva 125 beruházás, mintegy 3295 milliárd forint értékben.
Mutatjuk a miniszter őszinte szavait.
A Tisza Párt a már 2010-re megbukott magánnyugdíjpénztári rendszert erőltetné újra a magyar emberekre.
Lebontják, majd teljesen újjáépítik a Hévízi Tófürdő fürdőházát. A pályázatot jövőre írják ki, 2028-ban indulhat a beruházás.
