A Sorsok Háza megnyitásának megakadályozásával vádolja Lázár Jánost a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, amelynek Schmidt Mária is a kurátorai közt van. Lázár előzőleg kiküldte véleményezésre a Schmidt által jegyzett koncepciót, amelyet történészek és a Mazsihisz is élesen bíráltak, a közalapítvány szerint viszont ez nem a végleges koncepció.
A Schmidt Máriát is kurátorai között tudó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szándékosan akadályozza a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza megnyitását. Az alapítvány szeretné folytatni a megkezdett munkát, hogy az intézmény megnyithassa kapuit a józsefvárosi pályaudvar volt területén.
A közalapítvány hétfőn, az MTI-hez eljuttatott közleményében értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra.
Az ügy előzménye – a Népszabadság hétfői cikke szerint – hogy a józsefvárosi intézményről a Miniszterelnökség egy dokumentumot küldött szét véleményezésre: az anyagot a Sorsok Háza létrehozásával megbízott Schmidt Mária főigazgató jegyzi. A lap történészeket és zsidó közösségek vezetőit idézte, akik az anyagot nem tartották szakmailag megfelelőnek.
A közalapítvány a történtekkel kapcsolatban fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Miniszterelnökség által az elmúlt időszakban véleményezésre kiküldött dokumentum egy belső használatra készült előkészítő jellegű munkaanyag, amelyet 2013 őszén készítettek a Miniszterelnökség sürgetésére. Hozzátették: feladatuk a munka előkészítése, a készülő múzeum elnevezése volt, ezért is érthetetlen, miért állítja épp a megrendelő fél, hogy az elkészült dokumentum a múzeum végleges koncepcióját tartalmazná. Ez az állítás nem felel meg a tényeknek – írták.
Azt hangsúlyozták, nem azzal van problémájuk, hogy az anyag a szakmai és a zsidó közéleti nyilvánosság elé került, hanem azzal, hogy egy nem végleges, kezdeti fázisban lévő, további előkészítésre szánt munkaanyagot szellőztettek meg – szándékosan úgy beállítva, mintha nem egy kivonatos szinopszisról lenne szó, hanem a végső koncepcióról. Közölték, a Sorsok Háza végleges koncepcióját és látványtervét a Miniszterelnökséggel való szóbeli megállapodás, felkérés alapján készítették el, saját erőből, hiszen munkájukat a Miniszterelnökség nem fizette ki.
„A történtek fényében nem gondolhatunk másra, mint hogy a Sorsok Házát a nyilvánosság előtt lejáratni szándékozó akcióról van szó. Értetlenül állunk azelőtt, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter – talán barátja és újdonsült tanácsadója, a vaskos pártállami múlttal bíró Zoltai Gusztáv sugalmazására –, szánt szándékkal akadályozza a Sorsok Háza megnyitását, rúg fel írásbeli és szóbeli megállapodásokat, megy szembe a kormány határozatával” - áll a közleményben.
A közalapítvány közleményében felidézte, 2013-ban kaptak felkérést arra, hogy a Sorsok Háza szakmai koncepcióját kialakítsák, és felügyeljék annak megvalósítását. Emlékeztetett arra is, egyeztetések során vettek részt, amelyeken a hazai és a külföldi zsidó szervezetek elé tárták, miként képzelik el az állandó kiállítást.
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Mi lesz a következő?
Mikor szűnnek meg a késések a MÁV-nál? Mi lesz a fővárosi örökségvédelemmel? Milyen állapotban van a jobboldal? Ezekről is beszéltünk Lázár János építésügyi és közlekedési miniszterrel.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
