Magyar Péter ennek nem fog örülni: a nyugdíjasok elsöprő többsége elutasítja a sértő kijelentéseket
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Életének 68. évében elhunyt Gereben Ágnes irodalomtörténész, történész, műfordító, egyetemi tanár, a posztszovjet térség mai helyzetének szakértője.
Életének 68. évében elhunyt Gereben Ágnes irodalomtörténész, történész, műfordító, egyetemi tanár. A külpolitikai elemzőt, akinek rendszeres műsora volt az M1-en, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap saját halottjának tekinti.
Az MTVA kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy Gereben Ágnes munkásságának egyik fő területe a posztszovjet térség mai helyzete volt.
Gereben Ágnes 1966 és 1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatója volt. Leningrádban, majd 1971-72-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) orosz szakán tanult. 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde, majd 1976 és 1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt. 1983-ban megszerezte az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot. 1985 óta az ELTE bölcsészettudományi karának művelődéstörténeti tanszékén tanított. 1999-ben habilitált.
Kutatási területe a századforduló orosz művelődéstörténete és a XX. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete volt. A közlemény szerint kötetei nagy feltűnést keltettek: az Antiszemitizmus a Szovjetunióban, a Művészet és hatalom, az Egyház az ateista államban, és legutóbb a Beszélgetések a Gulágról. A rendszerváltáskor a BBC világszolgálatának munkatársa volt. 2010 és 2014 között az M1-en Barangolások öt kontinensen címmel saját heti műsora volt, amelyben aktuális külpolitikai kérdéseket elemzett meghívott vendégeivel.