Román bírói tanács: Kelemen Hunor megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét

A román Legfelső Bírói Tanács (CSM) csütörtökön megállapította, hogy Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség) elnöke megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor igazságtalannak minősítette, hogy Nagy Zsoltot, az RMDSZ volt távközlési miniszterét négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte jogerősen a legfelső bíróság.

Kelemen Hunor a szövetség megalakulásának a 25. évfordulója alkalmából tartott kolozsvári gálán azt állította, hogy Nagy Zsoltot ártatlanul ítélték el, az ő ügye nem korrupciós ügy. Hozzátette: az ellene felhozott vádakra nincsenek bizonyítékok, az ő minisztersége alatt nem privatizáltak egyetlen állami vállalatot sem, mások lehallgatott beszélgetéseiből következtettek az ő állítólagos bűnösségére.

A CSM állásfoglalása szerint az RMDSZ elnökének „megalapozatlan nyilatkozata” azt sugallja, hogy a jogerős ítélet nem a bizonyítékok alapján született és így bizalmatlanságot ébreszt az ügyben eljáró bírákkal és az igazságszolgáltatás egészével szemben, nyomást gyakorol a hasonló esetekben eljáró bírákra. A testület megjegyzi: Kelemen Hunornak, a törvényhozás egyik tagjának széles nyilvánosság előtt tett nyilatkozata túlmutat a véleménynyilvánítás szabadságán és „meghaladja” a nyilvános megszólalás „elfogadható szintjét”.

A CSM a romániai bírák és ügyészek szakmai testülete, amely arra hivatott, hogy felügyelje az igazságszolgáltatás működését. Állásfoglalásának nincs jogi következménye. A CSM egyebek mellett azon is őrködik, hogy más hatalmi ágak ne avatkozzanak be az igazságszolgáltatás munkájába. A testület az ilyen esetekben kiadott állásfoglalásokkal a bírákat és ügyészeket védi: egyfajta szakmai szolidaritásról biztosítja a vitatott ítéletet meghozó, vagy az ítélethozatal előtt „nyomás alá” került ügyészeket vagy bírákat.

Nagy Zsoltot – aki 2004 decembere és 2007 júniusa között vezette a bukaresti távközlési minisztériumot – bűnszövetkezetben való részvételért ítélték el az úgynevezett – „stratégiai privatizációk” ügyében. Az ügyészség szerint a bűnszövetkezet bizalmas információkat adott ki külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról.