Milyen a progresszív újságírás, létezik-e egyáltalán? Jó-e, ha egy lapnak van valamiféle meggyőződése? Hol a helye a magyar hozzászólóknak a nemzetközi mezőnyben? Ezeket a kérdéseket járták körül Szily László, Uj Péter és Balogh Ákos Gergely a Széchenyi István Szakkollégium meghívására a Corvinuson.
Progresszív újságírás a XXI. században címmel rendezett beszélgetést a Széchenyi István Szakkollégium február 18-án a Budapesti Corvinus Egyetemen. A meghívott előadók a mai magyar online újságírás képviselői voltak: Uj Péter, a 444 alapítója, Szily László, a Cink munkatársa, valamint Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője, a vitát Saffer Zsuzsanna moderálta.
Az előadás a „mitől progresszív a progresszív újságírás” felütéssel kezdődött, és mint kiderült, az előadók egyike sem érzi igazán magáénak ezt a meghatározást. Amit csinálnak, nem azért teszik, hogy az feltétlenül progresszív legyen. Balogh arról beszélt, hogy egy újság akkor jó, ha friss és ötletes, de ez mindig is így volt. A beszélgetésből kiderült, hogy míg a Mandinernek van felvállalt, jobboldali világnézete, addig Szily szerint a Cink csak a feltétlen szórakoztatásban hisz.
Az internet elterjedésével visszaszorult a nyomtatott sajtó, ugyanakkor megjelent egy új, az egykori olvasói levélhez hasonló, ám azon túlmutató jelenség, az olvasói hozzászólás lehetősége. Az előadók egyetértettek abban, hogy Magyarországon igencsak nemzetközi mércével mérve is kemény kommentelői kultúra alakult ki, ami talán éppen a Mandiner esetében mutatkozik meg a leglátványosabban. Szily elmondta, hogy a Cink többek között azzal a céllal jött létre, hogy publikáló platformot teszteljenek vele – ez a Kinja. Náluk cél a kommentelőkkel való párbeszéd kialakítása.
Az előadók a közel két órás előadás során nem nagyon hagyták lankadni a hallgatók figyelmét: Uj történetei, Szily markáns megnyilvánulásai és Balogh közvetlen szavai hozzájárultak a jó hangulathoz. A hallgatók megtudhatták, hogyan jött létre bosszúból az Index korábbi munkatársaiból a 444; milyen kis szerkesztőséggel, de milyen jó hangulatban működik a Cink; valamint honnan indult és mivé nőtt a magát polgári undergroundként meghatározó Mandiner. Volt elmélkedés a megosztás kultúrájáról, a „kattintásvadászatról”, arról, hogy miért nem használják itthon tömegek a Twittert és a Tumblr-t – még egy kis gender-témára is jutott idő, ahol kiderült, hogy miért nem nagyon dolgoznak nők a Cinknél és a 444-nél.
*
(A tudósítást Bobák Fanni, a Széchenyi István Szakkollégium hallgatója készítette.)
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
Polyák Gábor a Soros-pénzből működő Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjeként döntött arról, mely médiumok kapjanak pénzt a David Pressmanék által tavaly ősszel kiírt sajtófinanszírozási pályázaton. A sikeres pályázók között ott volt a 444 és a Telex kiadója is.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
