Köztudott, hogy rengeteg adatot gyűjtenek rólunk az olyan tartalomaggregátorok, mint a Facebook vagy a Google, mint ahogy az is, hogy ezeket – elvileg kizárólag – hirdetési célokra használják fel. Saját állítása szerint sem a Google, sem a Facebook nem kereskedik személyes adatokkal: többek közt olyan, statisztikai jellegű információk alapján helyezik el a hirdetéseket, hogy például hány 20 és 30 év közötti budapesti férfi járt egy adott oldalon. Az adatok gazdáin és a nagy techcégeken kívül viszont van még egy fontos szereplői kör ebben a történetben: azok a tartalomszolgáltatók, akiknek az oldalát böngészi a felhasználó, miközben be van jelentkezve a Google- vagy Facebook-fiókjába.
A Google vagy a Facebook nem csak az egyes felhasználókról gyűjt adatokat, de egyúttal összességében egy-egy oldal közönségéről, látogatottságáról is képet kap – jóval teljesebb képet, mint amilyennel maga a médiatulajdonos rendelkezik olvasóiról. A tartalomaggregátorok által gyűjtött demográfiai adatok a tartalomszolgáltatók számára azonban nem hozzáférhetők: csak jóval pontatlanabb becslésekre támaszkodhat arra nézve, hogy kik is az ő látogatói. Riportunk első részében annak próbálunk utána járni, hogy támaszthatnak-e igényt a tartalomszolgáltatók a tartalomaggregátorok által gyűjtött látogatói adatokra, hogy így saját hirdetéseik hatékonyságát növelni tudják.
Mindenkinek jobb a célzott reklám?
Mivel a tartalom nincs ingyen, azért valakinek fizetnie kell. A felhasználó többnyire nem szeretne fizetni, így elfogadja, hogy a hirdetők fizetnek, ő pedig reklámokat néz –vagy még azt sem. A Google vagy a Facebook által gyűjtött böngészési adatoknak köszönhetően a felhasználók csak a – vélhetően – őket érdeklő reklámokat látják. Ezzel a hirdetők mellett a felhasználók is jól járnak, mert az érdektelen reklám senkinek nem hasznos – véli Novák Péter, az IAB Hungary elnöke. Az IAB (Interactive Advertising Bureau) a digitális marketing- és médiapiacot összefogó szervezet, amelynek magyar tagja a Reklámszövetség egyik tagozataként működik. Az IAB Europe az egyik létrehozója az online viselkedésalapú hirdetések önszabályozását végző a Your online choices projektnek, ahol a felhasználók testre szabhatják a nekik szóló reklámokat, azáltal, hogy a róluk böngészési adatokat gyűjtő szolgáltatókat – többek között a Google-t és a Facebookot – letilthatják.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem találkoznak többé reklámmal, hanem csak azt, hogy ömlesztve látnak minden reklámot – olyanokat is, amik egyáltalán nem érdekli őket. Ez adott esetben lehet még zavaróbb is, de előnye, hogy a felhasználók nem érzik úgy, mintha követnék őket. A Mandiner kérdésére Novák Péter azt mondta: egyelőre nem lehet tudni, hogy hányan éltek a lehetőséggel, és tiltották le így a célzott reklámokat, de nemsokára Magyarországon is lesz egy fogyasztói kampány, hogy felhívják az emberek figyelmét a lehetőségre. Hozzátette: a Your online choices egy európai projekt, viszonylag fiatal, öt éve működik. A célja az önszabályozás, részt vesznek benne hirdetők, adatvédelmi szervezetek, és persze az EU képviselői. Kérdésünkre elmondta: ez az önszabályozási megoldás igen sikeres, jó példája annak, hogy törvényi szabályozás nélkül is figyelembe lehet venni minden érdekelt szempontjait, ki lehet alakítani a szabályokat és fenn lehet tartani ezt a bonyolult együttműködést.