Magyarország a rendszerváltás visszásságaira adott válaszként hátat fordított a liberális demokrácia nyugati modelljének, és egy széles társadalmi konszenzus által támogatva az autoriter államkapitalizmushoz közeledik – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív napilap keddi számának címlapján megjelent Köztes-Európában című cikkben.
Az írás szerzője, Karl-Peter Schwarz úgy véli, hogy általában véve „a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger által határolt területen még nem számoltak le a kommunizmus örökségével”. Schwarz szerint „Köztes-Európa” államaiban a privatizáció a versenyt akadályozó oligarchikus rendszerek kialakulását segítette, és a politika és a gazdaság között olyan szürkezóna alakult ki, ahol a korrupció és a szervezett bűnözés „úgy virágzik, mint egy melegházban”.
A szerző szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök fellépésével végleg szertefoszlott a régió nyugatosodásának illúziója, és a térségnek az orosz revizionizmus, az amerikai közömbösség és a német békéltetési politika miatt immár biztonsági kihívásokkal is szembe kell néznie. Ezt a kihívást pedig tovább erősíti belpolitikai-gazdasági rendszerük gyengesége – vélte Schwarz.
A Der Standard című liberális osztrák lap Donald Tuskról, az Európai Tanács lengyel elnökéről szóló, A lengyel példa című keddi véleménycikkében megjegyzi: Tusk szinte minden tekintetben különb nemcsak elődeinél, hanem egyes más kelet-európai vezetőknél is, elsősorban Orbán Viktornál, „az erős kéz politikájának autokrata bajnokánál, az illiberális demokrácia nagyhangú propagandistájánál”. Bár mindkét politikus rajong a labdarúgásért, itt véget is érnek hasonlóságaik – írta a kommentár szerzője, Paul Lendvai.
Lendvai szerint Lengyelország Európai Unió-barát politikája Orbánénak szöges ellentéte. A budapestiek pedig irigylik a Magyarországhoz korábban oly közel álló Lengyelországot, amiért Európa politikai és gazdasági „sztárja”, miközben Orbán elszigetelődött Magyarországa nevetséges propaganda-szabadságharcot indított az Egyesült Államokkal szemben.