Tüntettek a pedagógusok

A jövő évi költségvetés és a köznevelés tervezett átalakítása ellen tüntettek pedagógusok szombaton délután a fővárosban. A demonstrálók a Magyar Tudományos Akadémia előtt gyülekeztek, majd fúvószenekar felvezetésével, az ágazati zászlók után vonultak át a köznevelési államtitkárság elé, ahol Kulka János színművész felolvasta Heltai Jenő: Szabadság című versét. Többen táblákat emeltek a magasba, amelyen Kontár kormány, a Ti politikátok a mi nyomorúságunk, és Éljen a kormány közmunkán és segélyen feliratok voltak olvashatók.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a tüntetők előtt, akik megtöltötték a köznevelési államtitkárság Szalay utca előtti részét, azt mondta: bár november 22-e a közoktatás napja, nincs okuk ünnepelni. Kiemelte, ha az Országgyűlés a jelen formájában fogadja el a költségvetést és a köznevelést szerintük hátrányosan érintő változtatásokat, visszafordíthatatlanul tönkreteszi a gyermekek és az ország jövőjét.

A szakszervezeti vezető – akinek beszédét többször a Nem hagyjuk, nem hagyjuk!, illetve Orbán, takarodj! skandálás szakította félbe – azt mondta: három éve azt látják, hogy a kormánynak az oktatás nem fontos. A szakképzés átalakítása, a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése, a magán- és alapítványi iskolák lehetőségeinek szűkítése mind a gyermekek tanuláshoz való jogát korlátozzák – jelentette ki. Hozzátette: a közoktatás államosításának az volt a célja, hogy az állam dönthessen arról, hol legyen iskola, ki és mit taníthasson és ki legyen az igazgató, valamint az állam dönthessen arról is, hogy kiből mi lehet, ki juthat el az érettségiig, a felsőoktatásba és kinek jut a közmunkás sorsa. Szavai szerint a köznevelés átalakításának utolsó állomásához érkeztek, és azért vannak itt, hogy ne hagyják, figyelmeztessék a kormányt, nem engedik a gyermekek és az ország jövőjét tönkre tenni.

Martin Romer, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) főtitkára kiemelte, hogy 42 ország 135 tagszervezetének és 13 millió kollégának a szolidaritását hozta el. Azt mondta, a magyar kormány nem figyel a pedagógusokra és semmi jelét nem mutatja annak, hogy párbeszédet kívánna folytatni. Egy reform sem sikeres, ha tanárok nem érzik azt magukénak - jelentette ki, hozzátéve: a kormánynak meg kellene mutatnia, hogy elismeri a pedagógusok magas színvonalú munkáját, és magasabb bért kellene nekik adnia.

Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) főtitkára arról beszélt, hogy az a kérdés, mikor fejezi be a kormány az „ámokfutást” a szakképzés ellen. A szakképző iskolák helyzete mára katasztrofálissá vált, eszközbeszerzés 2010 óta nincs, az intézmények felélték tartalékaikat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) pénztelen, működésképtelen és rugalmatlan – sorolta. Álláspontja szerint az nem megoldás, hogy a szakképző iskolákat egy másik központba, a gazdasági tárcához terelik be. Azt szorgalmazta, hogy az intézmények kapják vissza pedagógiai, szakmai és gazdasági önállóságukat. 

Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének képviselője felidézte, hogy 25 éve fogadta el az ENSZ közgyűlése a gyermekek jogairól szóló egyezményt. Szerinte mindenkinek a közös felelőssége az ebben foglaltak védelme. Feltette a kérdést: az rendben van, hogy a diákok és szülők jogait gyakorlatilag megvonta a törvény, és nincs szándék a kulcskompetenciák fejlesztésére, hogy a szakképzés munkanélkülieket képez és rendőrök vannak az iskolákban?

Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetések egyik szervezője szerint „sötét és ostoba dolog” az oktatás kivéreztetése. Felszólalásában úgy vélekedett, az érettségi lehetőségét is elvennék sok fiataltól, és olyan szakiskolákba irányítanák őket, ahol "egyszer használatos szakmunkásokat gyártanak". Akárhová néznek, korrupciót és butaságot látnak - hangoztatta, majd az „Orbán-rendszer” két emblematikus figurájának nevezte Simicska Lajost, és a volt köznevelési államtitkárt Hoffmann Rózsát.

Az érdekvédők a demonstráció végén nyolcpontos petíciót adtak át a köznevelési államtitkárság képviselőjének. Ebben többek között követelik, hogy ne folytassák a köznevelés rendszerének további átalakítását előzetes hatástanulmányok és érdemi egyeztetések nélkül, valamint, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzés és a Klik átalakításának tervezetét.

Elvárásaik között fogalmazták meg, hogy a parlament jelen formájában ne fogadja el a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatot, és kötelezze a kormányt annak részletes bemutatására, hogy a köznevelés intézményrendszerének zavartalan működéséhez mennyi pénz szükséges. Ezt az összeget építsék be a költségvetésbe - írták, egyúttal követelték, hogy kormány tegyen eleget a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel való érdekegyeztetési kötelezettségének. Elvárják azt is, hogy a költségvetés biztosítson fedezetet az adminisztratív és technikai dolgozók keresetnövekedéséhez, valamint, hogy a keresetek igazodjanak a végzettséghez és a munkában eltöltött évekhez.

A demonstráció, amely a Himnusz eléneklésével kezdődött, a Szózat felhangzása után békésen zárult, a tüntetők egy kisebb csoportja átment a Kossuth térre, majd szétszéledt.

Rétvári szerint jól jár az oktatás jövőre

A jövő évi költségvetési javaslat szerint az oktatás minden szintjére több pénz jut, egyebek mellett a középfokú oktatásra is; a kormány semmi olyan intézkedést nem tervez, amely pedagógusok elbocsátásával járna – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton budapesti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár hangsúlyozta: a költségvetés tervezetének értelmében jövőre az oktatás minden szintjén több pénz jut a pedagógusokra, a gyermekekre, a nevelésre, a jobb minőségű oktatásra. A középfokú oktatásban is bővülnek a források: az idei 196 milliárd után jövőre 209 milliárd forintból gazdálkodhatnak az iskolák, míg a felsőoktatási intézmények 7 milliárd forintos plusz támogatásra számíthatnak - hangsúlyozta.

Úgy folytatta: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon (Klik) keresztül a köznevelés intézményrendszerére – felújításokra, eszközbeszerzésekre – szintén több forrás áll majd rendelkezésre, mint eddig. Közlése szerint 50 milliárd forinttal több jut az általános és középfokú iskolák részére a Klik szervezetrendszerén keresztül.

Rétvári Bence felidézte: a pedagógusok voltak az elsők, akiknek a kormány életpályát kínált, és ennek részeként béremelést is. „A jövő évi költségvetésben is benne van a következő béremelés fedezete, 38 milliárddal növeljük a pedagógusok jövedelmét, és a béremelés 2016-ban, majd 2017-ben is folytatódik” – emelte ki. Összességében az látható, hogy a pedagógusok ilyen szempontból kedvező helyzetben vannak, hiszen az előző években ilyen mértékű ágazati béremelés nem volt más területen – fogalmazott az államtitkár.

A kormány mindemellett jövőre szociális gyermekétkeztetésre is több pénzt fordít, „mint valaha magyar kormány fordított”: míg négy évvel ezelőtt hozzávetőlegesen 29 milliárd, addig idén 53 milliárd, jövőre pedig 57 milliárd forint jut erre. Továbbá a felmenő rendszerben bevezetett ingyenes tankönyvellátás keretében 2015-ben már 650-700 ezer diák kap ingyenes tankönyvcsomagot – hangsúlyozta.

Az MTI kérdésére, hogy a középfokú oktatás, így a szakképzés átalakítása következtében biztosan nem lesznek-e elbocsátások a pedagógusoknál, Rétvári Bence azt felelte: a kormány semmi olyan intézkedést nem tervez a jövő évi költségvetésben, amelyből ezt lehetne látni. „Bővül a gazdaság teljesítménye, ezért sehol semmilyen megszorításra nincs szükség” – jelentette ki, hozzátéve: éppen ellenkezőleg, bővíteni akarják az óvodákat és iskolákat, új tantermeket, tornatermeket, uszodákat terveznek kialakítani.