A leendő külügyminiszter bizottsági meghallgatásán kifejtette: a külkapcsolatokban is meg kell jelenniük a nemzetpolitikai szempontoknak, valamint a külgazdaság fontos eleme a határon túli magyarlakta területek gazdasági életének támogatása. Az autonómiával, és főleg Kárpátaljával kapcsolatban már óvatosan fogalmazott.
Navracsics Tibor jelenlegi közigazgatási és igazságügyi-, leendő külügyminiszter bizottsági meghallgatásán arról beszélt: a magyar külpolitika hozzájárulhat a nemzetpolitikai célok eléréséhez az intézményrendszerén, a külképviseleteken keresztül, a külgazdaságot illetően a határon túli magyarlakta területek gazdasági életének támogatásával, továbbá a nemzetpolitikai szempontok megjelenítésével a külkapcsolatokban.
Mint mondta, a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradását segíti, ha sikeres az ott élő magyar vállalkozó, és ehhez minden támogatást megadnak továbbra is. A cél, az, hogy a magyarlakta területek gazdaságilag is minél több ponton kötődjenek az anyaországhoz – tette hozzá.
Navracsics Tibor kiemelte: fontos feladat a múlttal kapcsolatos kérdések tisztázása, a jelen problémáinak megoldása és a határon túli magyarok jövőjének segítése. A múlttal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy megindult a megbékélési folyamat Szerbiával, a jelenlegi konfliktusos kérdéseket illetően pedig arról beszélt, hogy Szlovákia az egyetlen szomszédos ország, amelynek gondja van a kedvezményes honosítással.
A jövővel kapcsolatban a miniszterjelölt elmondta: jelentős népességveszteséget szenvednek el a határon túli magyar közösségek, ennek oka az asszimiláció és az elvándorlás. Bár a külpolitikának korlátozott az eszköztára, ahogyan eddig, továbbra is mindent meg kell tenni, hogy a tömbmagyarság mellett a szórványmagyarságot is megszólítsák.
A szocialista Kiss László kérdésére, hogy a magyar külpolitika támogatja-e a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, Navracsics Tibor kijelentette: egy demokráciában lehetőleg minden lehetőséget, amely nem alkotmányellenes és jogsértő, az asztalra kell tenni. A jobbikos Szávay István érdeklődésére ugyanakkor azt is közölte, hogy nagyon óvatosnak kell lenni Kárpátalja esetében, fontos elkerülni azt a képet, hogy „hiénaként megjelenünk”, és a független Ukrajna kárára próbálunk elérni valamit.
A KDNP-s Szászfalvi László az egységes európai kisebbségvédelmi mechanizmus esélyéről kérdezte Navracsics Tibort. A miniszterjelölt úgy vélte, komoly ellenérdekek vannak az unióban, a nyugat-európai tagállamok nem akarják közösségi szintre hozni a kisebbségi kérdéseket. Navracsics azt is elmondta, hogy a kettős állampolgárság kérdésével az EU eddig nem foglalkozott, talán mert nem érzi magát felkészültnek, hogy kezelje ezt a problémát. Magyarország szándéka továbbra is napirenden tartani a kérdést, mert a 21. századi Európában elképzelhetetlennek kell lennie, hogy valakit megfosszanak az állampolgárságától – fogalmazott.
Navracsics Tibor külügyminiszteri kinevezését a bizottság végül 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
