Változik a házszabály jövőre

A javaslat szerint az Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen „tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés” nem alkalmazható, hacsak azt a házbizottság vagy az érintett bizottság külön nem engedélyezi. Ha egy képviselő megszegi a szemléltetésre vonatkozó szabályokat, akkor kizárhatják az Országgyűlés vagy a bizottság üléséről.

A képviselőkre vonatkozó szigorítás az is, hogy a tervek szerint a képviselő esedékes tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés szavazásainak több mint negyedén. Emellett ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban előre feltüntetett szavazások időpontjában nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor a bejelentés nélkül távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a házelnök csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. Ugyanezen szabály vonatkozna a bizottsági ülésekre is.

A képviselő tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt. A parlament dönthet arról is, hogy a képviselők a következő ciklustól legfeljebb egy kétezer köbcentis személygépkocsi fogyasztásának megfelelő mértékben használhatnák benzinkártyájukat.

Az általános vita szabályait érintő változtatás, hogy a képviselők rendes – vagyis legfeljebb 15 perces – felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, valamint az első független képviselő, valamint nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két percben.

A fideszes képviselő a részletes vita szabályainak átalakítását azzal magyarázta, hogy az általános és részletes vita mára gyakorlatilag megegyezik, a képviselők nagyrészt ugyanazokat az érveket hangoztatják mindkettőn. Megjegyezte továbbá, hogy a parlamenti vita is átalakult az elmúlt évtizedekben, így egymás meggyőzésére nagyobb esélyt látnak a bizottságokban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új, kétszintű bizottsági rendszer ülései a parlamenti ülésekhez hasonlóan nyilvánosak maradnak, szabadon közvetíthetők. Sürgős tárgyalásra félévente legfeljebb hatszor kerülhetne sor. Sürgős tárgyalás elrendelése és a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak el kellene telnie.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kellene majd nyújtani a parlamentnek, a későbbiekben pedig nem lehet „túlterjeszkedő” módosításokat tenni hozzájuk, vagyis csak a már megnyitott jogszabályok érintett rendelkezéseire kérhető változtatás.

A módosításokat előbb a jelenleginek nagyjából megfelelő szakbizottságok tárgyalhatnák, majd az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnének – amelynek elnöke az Országgyűlés újonnan létrejövő törvényalkotási alelnöke lesz. Ez a bizottság egyetlen javaslatba formálná majd a módosító indítványokat. A Ház a zárószavazások alkalmával így már csak kétszer szavazna, előbb az összes módosításról egyszerre, majd az előterjesztés végleges elfogadásáról.

Teljesen átalakulhat a költségvetés tárgyalásának és elfogadásának rendje is. A kormánynak a következő évi büdzséről szóló javaslatát legalább tizenhárom nappal a tervezett általános vita előtt kell benyújtania, miután egyeztette a Költségvetési Tanáccsal (KT). A költségvetéshez benyújtott módosításokat a törvényalkotási helyett a költségvetési bizottság összegzi majd, azután pedig a Ház megtárgyalja és szavaz róluk.

A házelnök az így létrejövő egységes javaslatot megküldi a KT-nak, amelynek három nap alatt kell döntenie arról, hogy hozzájárul-e a zárószavazáshoz. Ha nem, akkor korrekciós javaslatot nyújthat be, a kormány pedig a főösszegeket nem érintő zárószavazás előtti módosítást kezdeményezhet majd. Ezekről azonban a tervek szerint ismét tárgyalnia kell a Háznak, az új egységes javaslatról pedig már egy napon belül kell határoznia a Költségvetési Tanácsnak. A büdzsé általános vitájának továbbra is legalább harminc órán át tartana.

A törvényalkotási bizottság mellett létrejönne a nemzetiségeket képviselő bizottság is. A nemzetiségi képviselet új formájaként megjelenik a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló jogintézménye is. A nemzetiségi képviselők és a szószólók munkáját hangolná össze a nemzetiségeket képviselő bizottság, és biztosítana nekik sok esetben a képviselőcsoportokéhoz hasonló jogosítványokat. A szószólók a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő napirendi pontok esetében felszólalási joggal rendelkeznek, de szavazati joguk nem lesz, ezért nem vehetők figyelembe a határozatképesség megállapításánál.

A javaslat szerint minden olyan ülésen, amelyen kérdéseket is tárgyal a Ház, biztosítani kell, hogy legalább egy nemzetiségi képviselő vagy szószóló által feltett kérdést megtárgyaljanak. Az indoklás szerint így a nemzetiségi képviselők és a szószólók a független képviselőkhöz képest kedvezőbb feltételekkel, kvázi képviselőcsoportként tehetnék fel kérdéseiket.

A nemzetiségi szószóló a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elképzelés szerint nemcsak felszólalhat az Országgyűlés ülésén, hanem határozati javaslatot is benyújthat majd. Mivel a szószóló csak a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő határozati javaslatot terjeszthetne elő és nem lesz szavazati joga, a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság döntene arról, hogy az általa benyújtott határozati javaslat érinti-e a nemzetiségek érdekeit, jogait.

A fideszes Gulyás Gergely napközben újságíróknak azzal magyarázata, hogy minden kormányra készülő politikai erőnek érdeke, hogy a választás után azonnal megkezdhesse működését a 386-ról 199 tagúra fogyatkozó új Országgyűlés, így a következő kabinet a hatékony törvényhozási munkára koncentrálhasson, az ellenzéknek pedig megfelelő ellenőrzési jogköre legyen. Kifejtette továbbá, hogy egy új házszabály elfogadása nélkül a nemzetiségi képviselők és szószólók sem kezdhetnék meg parlamenti munkájukat.