Kétmilliárd dollár összegű kötvényt bocsátott ki hétfőn Magyarország, amelyek iránt óriási volt az érdeklődés, közel ötszörösen jegyezték túl azokat, aminek következtében a kötvényeket az eredeti árindikációnál szűkebben sikerült árazni.
Magyarország november 18-án 2 milliárd dollár összegű nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre – tudatta hétfő este az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. Az ÁKK tájékoztatása szerint a befolyó összeget általános finanszírozási célokra fogja felhasználni.
A közleményében ismertetik: a 2023. november 22-én lejáró kötvények kibocsátási ára 98,657 százalék. A 10 éves futamidejű, 5,75 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,25 százalékkal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvény hozamát (319 bázispont a dollár midswap felett).
A kötvénykibocsátás főszervezői a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs pénzintézetek voltak. A kötvények iránt kiemelkedő volt a befektetői érdeklődés. A jelentős (közel ötszörös) túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál (UST + 340 bp) szűkebben sikerült árazni.
Az Államadósság Kezelő Központ hétfőn közölte, hogy amerikai dollárban denominált 10 éves futamidejű benchmark kötvénykibocsátás megszervezésére adott megbízást. A kibocsátásra és az árazásra a piaci körülmények függvényében kerül sor – jelezte az adósságkezelő.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
Nem erre számított az Európai Bizottság elnöke.
A megkérdezettek leginkább az online médiatérben találkoznak háborús propagandával.
