Róna: A devizahitel hibás termék

Nem A devizahitel a hibás termék, hanem az, hogy a bankok minden rosszat áthárítottak a felvevőkre. Meg az volt a hibás hogy mézesmadzagként ajánlották a forint helyett! Ennek analogja pl az, amikor az O vatossan T akarodj a P ... a gengszterváltáskor ugyanigy a 3%-os (60-70-80-ban felvett) kamatot 15-20 %-ra emelte!! Ja igaz az is, hogy aki kifizette egy összegben a maradékot annak nem volt zür. De ezt sem tudta mindenki megtenni. Azt akkor minden hitelesnek saját magának kellet rendeznie, és nem az adófizetők pézéből ment.

Esetemben a valós és számolt kamat és költség értékek között olyan manipulációs számszaki különbözet keletkezett, amelyről az OTP sem a szerződésemben, sem szabályzataiban, sem tényleges elszámolásaiban nem adott bizonylatot, nem számolt vele el. Tisztelt Főügyész úr! Bár az egyedi szerződésemben vannak további kárt okozó tételek, azokat az érvelésem alátámasztásaként mellékletben közlöm. A polgári jogi kereteken belül vitatott tételek összességükben bizonyítékul szolgálnak arra, hogy felelős pénzügyi és banki jogász szakemberek nem követhették el véletlenül a bűncselekményt! Ahhoz, hogy a bűncselekményre egyetlen jogász, közgazdász, számviteli és pénzügyes szakember se figyeljen fel, a szerződésben elhelyezett durva jogsértésekre és tisztességtelen eljárásokra volt szükség.

Az egyenleg ugyanis nem létező pénz, amelyet nem lehet felszorozni az aktuális árfolyammal. A tényleges egyenleg előző időszaki záróforint értékével kell azonosnak lennie az új időszak új árfolyamán számolt nyitóforint értékének, mivel én forintot kaptam és forintban fizetek. Amennyiben a deviza árfolyama nő, akkor a nyitóegyenleg nominális deviza értékének kevesebbnek kell lennie az előző záróegyenleg nominális deviza értékénél. Ha tehát az OTP egyenlegei a különböző időszakokban nominálisan változatlanok (nem mozognak az árfolyam mozgásnak megfelelően), akkor engem megkárosították a tényleges és a nominális nyitóegyenleg különbözetével, és ezt az értéket az állam elől adóelkerülési céllal eltitkolták.! Esetünkben a nominális egyenleg és a valós, „jelen-értékelt” egyenleg szerinti árfolyamértékek között olyan manipulációs számszaki különbözet keletkezett, amelyről az OTP sem a szerződésemben, sem a szabályzataiban, sem tényleges elszámolásaiban nem adott bizonylatot, nem számolt vele el.

Az egyenleg ugyanis nem létező pénz, amelyet nem lehet felszorozni az aktuális árfolyammal. A tényleges egyenleg előző időszaki záróforint értékével kell azonosnak lennie az új időszak új árfolyamán számolt nyitóforint értékének, mivel én forintot kaptam és forintban fizetek. Amennyiben a deviza árfolyama nő, akkor a nyitóegyenleg nominális deviza értékének kevesebbnek kell lennie az előző záróegyenleg nominális deviza értékénél. Ha tehát az OTP egyenlegei a különböző időszakokban nominálisan változatlanok (nem mozognak az árfolyam mozgásnak megfelelően), akkor engem megkárosították a tényleges és a nominális nyitóegyenleg különbözetével, és ezt az értéket az állam elől adóelkerülési céllal eltitkolták.! Esetünkben a nominális egyenleg és a valós, „jelen-értékelt” egyenleg szerinti árfolyamértékek között olyan manipulációs számszaki különbözet keletkezett, amelyről az OTP sem a szerződésemben, sem a szabályzataiban, sem tényleges elszámolásaiban nem adott bizonylatot, nem számolt vele el.