Kína ellenzi az Irán elleni újabb szankciókat

Az Egyesült Államok célja az, hogy az iszlám köztársaság olajkivitelét egy éven belül további egymillió tonnával csökkentse, vagyis közelítse a nullához. Washington attól tart, hogy Teherán a számára legnagyobb bevételi forrást jelentő olajexportból fedezi nukleáris programját, gyanúja szerint az atombomba előállításának kísérleteit. Nem mellékesen Teherán a szíriai vezetés legfőbb támogatója. Az amerikai törvény súlyos büntetéseket helyezett kilátásba azon országok, illetve vállalataik számára, amelyek nem találnak alternatív forrást importjuk fedezetére.

A kínai külügyminisztérium friss közleményében megerősítette, hogy Peking a párbeszéd és a tárgyalások híve, s ellenez minden belföldi törvényekre alapozott egyoldalú szankcionálást. Különösen – tették hozzá – ha a szankciók harmadik ország érdekeit is sértik. Kína tavaly 21 százalékkal csökkentette ugyan olajimportját Iránból, s hazai iparági szakemberek szerint az idén további 5-10 százalékos csökkentésre lehet számítani, még mindig az iráni olaj legnagyobb felvásárlója. Őt követi India, Japán és Dél-Korea.

A más államokat is Irán olajától elszakító szankciós fenyegetések, a külföldi beruházások tiltása, valamint az európai uniós embargó révén – amerikai adatok szerint – tavaly csaknem 40 százalékkal, napi 1,5 millió hordóra esett vissza az iráni export, ami a legalacsonyabb szint volt 1986, az iráni-iraki háború óta. Az Egyesült Államok egy 2011-ben elfogadott törvény értelmében tavaly június végétől már szankciókkal sújthatta – azaz kizárhatta saját pénzpiacairól – azokat a külföldi pénzintézeteket, amelyek üzleti kapcsolatban állnak az olajexport pénzügyi tranzakcióit lebonyolító iráni jegybankkal. A törvény ugyanakkor lehetővé tette az ideiglenes felmentést azoknak az országoknak az esetében, amelyek „jelentősen csökkentették” az Irántól vásárolt kőolaj mennyiségét, s így Washington eddig még nem büntetett.