„A rezsicsökkentés egy szent tehén” – Nagy Attila Tibor szerint ezen múlhat Magyar Péter sikere
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
A külföldi sajtóorgánumok többségében a Zsidó Világkongresszus (WJC) budapesti közgyűlése alkalmából foglalkoztak Magyarországgal, a zsidóság helyzetével, és azzal, hogy vádolható-e a magyar kormány antiszemitizmussal. Emellett a trafikpályázatok ügye is terítékre került.
A Spiegel Online összeállításában a szerző, Keno Verseck hangsúlyozta: egyetlen külföldi politikus vagy mértékadó, Magyarországot jól ismerő megfigyelő sem vádolja a magyar kormányt antiszemitizmussal, vagy azzal, hogy a kormány antiszemitákból áll. Ugyanakkor a WJC a növekedő magyarországi antiszemitizmus elleni tiltakozás és a magyarországi zsidó közösség melletti kiállás jeleként tartja Budapesten a közgyűlését. Orbán Vikor pedig ugyan újra és újra elhatárolódik az antiszemitizmustól és a Jobbiktól, de az „elhatárolódási politikával” párhuzamosan – a cikk szerint – a kormánypártokban is sokasodnak az antiszemita esetek, és jelentkeznek szélsőjobboldali tendenciák. A Spiegel Online példaként többek közt a Fidesz „egy része” által formált „Horthy-kultuszt”, Nyirő József újratemetését említette. Valamint azt, hogy Orbán és pártja nem határolódik el Bayer Zsolt antiszemita és cigányellenes cikkeitől, mert „Bayernek központi szerepe van a jobboldali szavazók mobilizálásában”.
A WJC közgyűlése kapcsán a magyarországi antiszemitizmusról közöl értékelést kelet-európai blogrovatában (Eastern approaches) az Economist. Az antiszemitizmus erősödése a cikk szerint számos tényező következménye. Nyilvánvalónak nevezi, hogy a magyar gazdaság siralmas állapota is táplálja az előítéleteket, nem csak a zsidók, hanem a romák ellen is, emellett a Jobbik felemelkedése is bátorítja a szélsőségeseket. Néha úgy tűnik, hogy a kormány különböző hallgatóságoknak különböző üzeneteket küld; általában csend fogadja kormányilletékesek részéről például Horthy Miklós kultuszának terjedését – áll a The Economist cikkében. A lap szerint ugyanakkor hiba lenne a WJC részéről, ha csak a negatívumokra összpontosítana. Magyarországon él Európa harmadik legnagyobb, 80-100 ezer tagú zsidó közössége, a zsidó közélet élénk reneszánszát éli, Budapesten számos működő zsinagóga, zsidó iskola és étterem van.
A Die Zeit szerzője, Christian Schmidt-Hauer kiemelte: szerte Európában tartanak felvonulásokat szélsőjobboldaliak, de a legtöbb uniós országban a kormány, a jogszabályok és a civil kezdeményezések „karanténban tarják” ezeket az erőket. Magyarország viszont „már nem képes erre”. A lakosság a nacionalizmussal próbálja helyettesíteni az elveszített munkahelyeket és a hiányzó szaktudást, és egy olyan történelmi korszakra támaszkodva remél jobb sorsot, amely végzetesnek bizonyult, az „államilag támogatott hazafias alakoskodás” mögött pedig egyre nyíltabban formálja az uniós tagállam arculatát „egy régi, kompenzációs fajgyűlölet” – írta a Die Zeit szerzője. Megjegyezte: Orbán Viktor úgy határolódik el az antiszemita megnyilvánulásoktól, hogy közben „rasszisták tartoznak a környezetéhez és antiszemita publicistákat tüntetnek ki”.
A svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) megemlíti a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét ért múlt vasárnapi támadást, hozzátéve: a legutóbbi incidens rosszkor jön a kormánynak, hiszen vasárnap kezdődik a WJC plenáris ülése Budapesten - mutatott rá az NZZ újságírója.
A Der Standard című liberális osztrák napilap tudósítója, Gregor Mayer szerint „valóban, sok zsidó ember egyre inkább rosszul érzi magát Magyarországon”. A lap szerint Orbán Viktor politikája „Janus-arcú”. „Az antiszemita incidenseket elutasító kevés gesztus mellett egy olyan szellemi légkör tűrése és támogatása áll, amelyben terjed az antiszemitizmus” – írta a lap.
A Der Standard egy másik cikkében arról írt, hogy felháborodást okozott a dohánykoncessziók kiosztása. Az ügy „nagy hullámokat ver” Magyarországon, mert az állampolgárok megélhetését érinti. A Fidesz-kormány „nyilvánvalóan meg akarja akadályozni a további kutakodásokat” a pályázatok körül: gyorsított eljárásban elfogadtatott a parlamentben egy törvényt, amely korlátozza a hatóságok tájékoztatási kötelezettségét az állampolgárokkal szemben – írta a lap.
A Die Welt online kiadásában Boris Kálnoky azt írta: az Orbán-kormány egyes reformjaival kapcsolatban nem egészen világos, hogy miért volt rájuk szükség. Ilyen például a médiatörvény, amely szerinte semmi hasznot nem hajtott a kormánynak, az eddigi „legnagyobb melléfogás” pedig a dohánytermékek árusítását szabályozó előírások megújítása volt. Kálnoky hozzátette: úgy tűnik, hogy az árusítási engedélyeket „célzottan a kormánypárt barátainak osztják”. A cikk szerint „érzékeny pontján találná el a Fideszt”, ha „a kártyákat valóban a legfelső szintről érkező utasítások alapján cinkelték”, hiszen a párt a korrupció és a nepotizmus nélküli kormányzás ígéretével lépett fel három éve.