Navracsics: Az új alaptörvény nem rosszabb a 89-esnél

Az új alaptörvény más, mint az 1989-es, de nem rosszabb - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn az Inforádió Aréna című műsorában. Hozzátette: más országok alkotmányozása során is gyakori jelenség, hogy az alaptörvény elfogadását követő időszakban gyakoribbak a módosítások, mint később. A riporternek arra a kérdésére, hogy mit lehet tenni, ha egy „abszurd szabály” kerül az alaptörvénybe - példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság csak eljárási szempontból vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat, melyek közül a legutóbbi például a kereskedelmi médiában nem teszi lehetővé a választási kampányhirdetéseket - a miniszter úgy válaszolt, hogy azt a nyilvánosság, az újságírók, a közvélemény és „a többi intézmény” akadályozhatja meg.

Arra a kérdésre, mit nem ért a külföld, miért érik kritikák Magyarországot, Navracsics Tibor úgy reagált: a 2010-es választások eredményét a kormányoldal úgy értelmezte, mint egy új kezdet lehetőségét, hiszen a nagyarányú győzelem és a „szocialisták történelmi veresége” mellett kiesett a parlamentből két rendszerváltó párt, és bekerült két új. Ez a konstelláció lehetőséget nyújtott arra, hogy reagáljanak a demokratikus átmenet mindeddig be nem váltott ígéreteire, az előző évek politikai válságaira, a rendszer kifáradására és a mindezzel kapcsolatos frusztrációkra, továbbá kezeljék az 1989-90-ben nyitva hagyott kérdéseket, és egy új alkotmányos rendet építsenek ki – mondta a fideszes politikus, aki szerint ezt a helyzetet nem mérte fel a külföld, és ezért furcsának találta azt, ami egy számára addig stabilnak tűnő demokráciában történik.

„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – jegyezte meg Navracsics Tibor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal a demokrácia, a vallás- vagy szólásszabadság, illetve más alapértékek megsértésének lenne tekinthető.

„Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá a miniszter, aki azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, miközben - ahogy korábban, úgy most is – a kormány kész arra, hogy európai intézményekkel megvitassa az elfogadott jogszabályokat, és racionális érvekkel meggyőzhető – tette hozzá. Viviane Reding uniós alapjogi biztosról a miniszter úgy vélekedett: „sorra hagyja cserben az emlékezete”, és „tények megmásításába fut bele”. Navracsics Tibor szerint Viviane Reding „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”.