A 21. század magyarjai az 1848-as elődökhöz hasonlóan a szabadság nemzeteként akarnak élni – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn a berlini magyar nagykövetségen tartott március 15-ei ünnepségen.
Az államfő ünnepi beszédében hangsúlyozta: a 21. század magyarjai olyan politikai nemzet tagjaiként akarnak élni, alkotni és boldogulni, amely „több mint ezeresztendős államalkotó népként büszke európaiságára, polgári tradícióira, alkotóerejére, szorgalmára”, amely demokratikus közösségként elkötelezett tagja az euro-atlanti együttműködésnek, és természetes számára a jószomszédság. Kiemelte: 1848 elhozta a „szabadság fényét”, a társadalmi felemelkedés és a nyugatos polgárosodás reményét. „Ez a fény ma is ugyanazt közvetíti, mint akkor”, azt mutatja meg, hogy merre kell haladni és miben kell egyetérteni.
A modern politikai nemzet is ebből az egyetértésből született meg, és „abból a szabadságvágyból, amelynek nemcsak 1848 szabadságharcát, hanem 1956-os forradalmunkat és 1990-es demokratikus átalakulásunkat is köszönhetjük” - fejtette ki az államfő. Hozzátette: „különös érzés” minderről Berlinben beszélni, „mert Berlin számunkra több, mint egy baráti ország fővárosa”. Magyarországot és Németországot nemcsak baráti viszony és erős szövetség fűzi egymáshoz, hiszen „történelmünket, gazdaságunkat és kultúránkat mindig is ezer szál kötötte össze”, és a két nép lélekben is sokat köszönhet egymásnak.
„Közös múltunk megannyi fejezetében van, amivel közösen kell szembenéznünk, és sok minden van, ami kölcsönös büszkeséget jelenthet mindannyiunknak” - mondta a köztársasági elnök. A rendszerváltás folyamatáról szólva kiemelte: magyaroknak és németeknek „ma is van dolguk ezzel a történettel”, mert Kelet-Európa felszabadulása és Európa újraegyesítése ugyan alig negyedszázada történt, de az azóta felnőtt nemzedékek „vajmi keveset tudnak az akkori időkről”, pedig a kontinens újraegyesítése „a jövő nemzedékekért történt”. Ezért most számukra is át kell adni mindazt, „amit tudunk, és amit személyesen is átéltünk abból az időszakból, amely új fényt, új távlatokat hozott Európa életébe”.
A berlini magyar nagykövetség és a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin által szervezett ünnepségen nagyjából kétszázan vettek részt, köztük diplomaták és a német politikai élet számos rangos képviselője, például Cornelia Pieper, a német külügyminisztérium államminisztere, a CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel együtt kormányzó liberális FDP politikusa, és Volker Kauder, a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője.
Az ünnepség alatt a nagykövetség épületénél néhány tucat fiatal tüntetett a magyar alaptörvény hétfői módosítása ellen. Többen táblákat tartottak maguk előtt, amelyeken magyar és német nyelven kérték az államfőt, hogy ne írja alá a módosítást.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
