Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman a pénznyerő automaták betiltása miatt

2012. december 21. 12:09

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az ombudsman a pénznyerő automaták betiltása miatt, mert álláspontja szerint több jogot és alapelvet sért a működtetés betiltásának módja – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken az MTI-vel.

2012. december 21. 12:09

Szabó Máté a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény október 10-étől hatályos egyes módosításainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól – áll a közleményben. Az alapvető jogok biztosa szerint sérti az érintett vállalkozók tulajdonhoz való jogát az a mód, ahogyan a jogalkotó betiltotta a pénznyerő automaták működtetését, ellentétes továbbá a bizalomvédelemmel, és azzal a követelménnyel, hogy a jogszabályok hatályba léptetésekor kellő felkészülési időt kell biztosítani a jogi környezethez való alkalmazkodáshoz.

Az ombudsmant csaknem negyven magánszemély és kisvállalkozás kérte arra, hogy az Alkotmánybíróságon kezdeményezze a szerencsejátékról szóló törvény felülvizsgálatát. A panaszosok azt a rendelkezést kifogásolták, amelynek értelmében pénznyerő automatát csak játékkaszinóban lehet üzemeltetni, és a korábban kiadott működési engedélyek már a módosítást követő napon hatályukat vesztik. 

A kormány október elsején döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról, az Országgyűlés másnap fogadta el a törvénymódosítást, amellyel megtiltották a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését. Ez után pénznyerő gépek csak három, koncessziós joggal rendelkező játékkaszinóban működtethetők. A korábban kiadott működési engedélyek a törvény kihirdetését követő napon hatályukat vesztették. 

Az alapjogi biztos hangsúlyozta: a szerencsejáték piacán a törvényhozó szabadon eldöntheti, milyen mértékben teszi lehetővé a piaci szereplők szerepvállalását, és hogy azt állami monopóliumban tartja-e. Önmagában tehát nem alkotmányellenes az a szabály, amely csak játékkaszinóban teszi lehetővé a pénznyerő automata működését. Rámutatott arra is, hogy a vizsgálata nem terjedhet ki a szerencsejáték társadalmi helyességére sem. 

Álláspontja szerint azonban nem felel meg az alaptörvény rendelkezéseinek, hogy a módosító törvény minimális felkészülési időt sem biztosított a vállalkozásoknak a tevékenységük átalakítására. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére hivatkozva Szabó Máté arra is rámutatott, hogy a határozott időre kiadott, pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó engedély vagyoni értékű jog, amelyet az alaptörvény véd. Erre való tekintettel a meglévő engedélyek jogalkotói úton való, azonnali, kártalanítás nélküli megvonása alaptörvény-ellenes - állapította meg az alapvető jogok biztosa. 

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
valosag
2013. január 13. 20:39
Vidéki kocsmatulajdonosként szívügyemnek érzem, hogy hozzászóljak ehhez a témához.A törvényt megalkotók téveszméket képviselnek. Ők úgy képzelik a valóságot, hogy a hétköznapi,egyszerű ember egy kocsmába belépve szerencsére bízza az egész havi fizetést, ezzel nem gondolva a jövőre. Ez nem így van! Vendégeim kb 20-30%-a próbált szerencsét ezeken az automatákon, hol sikeresen, hol pedig sikertelenül. A gépek betiltásával sem marad több pénz a zsebükben, mert a szerencsejáték iránti szenvedélyt valamivel pótolni kell, így maradt a lottó, a kaparós sorsjegy, stb. Pl a lottó, a sorsjegyek nyerési esélyei a béka feneke alatt vannak, ehhez képest a gépeken nagyságrendekkel nagyobb eséllyel lehetett nyerni. Vendégeim egyöntetűen(95%) a nyerőautomaták mellett voksolnak. Ezek a masinák nem azért szükségesek egy kocsma, vagy egy kávézó működéséhez, hogy gazdaggá tegye a tulajt,- mert ilyet nem is tudna egy vidéki kiskocsmában-, hanem azért, hogy a rezsiköltségeket fedezze, ezzel fenntarthatóvá téve működését.A vidéki falvakban sorra zártak be kocsmák elvéve azt a lehetőséget, hogy az ember hétvégenként megigyon egy sört valahol a barátaival, vagy hétköznap egy kávét rohanás közben. A törvény megszületése óta, a forgalom rendkívül visszaesett, nem tudom, hogy mi lesz a sorsa a saját, és a még éppen csak üzemelő vendéglátó egységeknek. Úgy gondolom, hogy ez a törvény egy elhamarkodott, rossz döntés volt, amely tudatlanságot, hozzá nem értést tükröz.
ilozzi
2012. december 27. 10:37
Egy szabad,alkotmánnyal rendelkező demokratikus országban,mindenkinek joga van a megélhetéséhez szükséges anyagi előteremtéséhez.Kivéve ha ezt bűnözéssel szerzi meg,vagy törvénysértéssel.A pénznyerő autómata,egyiknek sem felel meg.Magyíarországon a nagykorúság 18 év.Ha valaki ezt a kort betőltötte,szabadon dönthet mire költi a pénzét.Másodlagosan,ez az iparág adózott,nem kis jövedelmet hozva a büdzsének.Ennek a hiányát valahonnan pótólni kell a költségvetésnek.Lehet máshonnan vonja meg az állam.Ez egy diktatórikus intézkedés,"államositás" volt.
krisztoforo48
2012. december 21. 15:43
Tulajdonhoz való jogot nem sértett a törvény,hiszen az övéké maradt és őrizhetik,amíg akarják.
Nannyó
2012. december 21. 14:44
Ha nehezen is, de értem, azt hiszem. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a játéktermi működési engedélyek vagyoni értékű jognak minősülnek. Ha ez így van, akkor az állam egyszerűen államosított, mindenféle kártérítés nélkül. A döntés lényegével természetesen egyetértek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!