Dunai András: „Most már gazdaságos lehet tableteken hirdetni”

A Sanoma komoly nyomtatott és online portfólióval rendelkezik. A táblagépes, illetve a mobilos platform melyik termékek esetén vált jelentőssé?

Az Sanoma több mint egy évtizede foglalkozik már online kiadványokkal is. Eddig inkább azok a termékek kerültek át mobilos és táblagépes platformra, amelyek korábban már online is megjelentek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben a jelenleg nyomtatott formában értékesítésre kerülő lapokat nem digitalizáljuk. Ez már csak azért is fontos lehet, mert más piacokon éppen azt tapasztalja a Sanoma, hogy a magazinok nagyon jól viselkednek elsősorban tableteken, másodsorban mobiltelefonokon. Oroszországban és Hollandiában magasak a letöltésszámok ezeken a területeken.
 
Hogyan teljesítenek a Sanoma lapjai a Digitalstandon? Hajlandóak az olvasók majdnem annyit fizetni a digitális változatért, mint a papírért?

Sajnos a magyar piacra vonatkozó aktuális számadatokat nem tudok mondani, de a nemzetközi piac tekintetében az látszik, hogy az emberek egyre nagyobb mennyiségű tartalmat vásárolnak táblagépeikre. Oroszországban például több tízezres letöltésszám jellemzi a korábban magazin formában értékesített, mostanra digitalizált lapokat.

A hirdetők hogyan tekintenek a digitális kiadások olvasóira? Ugyanúgy számolnak velük, mint a nyomtatott változat közönségével?

A hirdetők pontosan tudják – illetve a Sanoma is mindent megtesz felvilágosításukért -, hogy a digitális kiadások olvasótábora – legyen az a Marie Claire, a Story Magazin, vagy az Y Magazin – nem pontosan azt a célcsoportot takarja, amely a nyomtatott verziókat eléri. Természetesen a hirdetők jellege és a hirdetések megvalósítása is más.

Mi mindent megteszünk, hogy a hirdetők lássák, akár ki is tudják azt próbálni, hogy milyen módon tudnak üzeneteket eljuttatni a digitális kiadásokon keresztül a fogyasztókhoz.

Érdemes már külön hirdetést készíteni, fejleszteni a digitális kiadások számára?

Amennyiben megfelelő célcsoportra, megfelelő termékre készítjük el a hirdetést, akkor egyre inkább megéri, hiszen növekednek a letöltések és a felhasználói interakciók száma. A hirdetések most már gazdaságosak lehetnek, de kétségtelen, hogy jól jönne még egy kicsit több tablet, egy kicsit több tartalomfogyasztás. Lassan futnak fel a számok, de az egy évvel korábbihoz képest a hirdetők többszöröse ismeri fel az új csatornákban rejlő lehetőségeket. Az IAB harmadik negyedéves jelentéséből is látszik: a mobilhirdetésekhez kapcsolódó bevételek az egy évvel ezelőttihez képest 184 százalékkal nőttek. Ez is mutatja, hogy a piac beindult, elkezdett mobil irányba mozogni, és ezt a Sanoma számai is megerősítik.

Nyilván ez a teljes piacnak még csak egy viszonylag kis szelete, és a hirdetők még csak próbálgatják – de hogy sokan próbálgatják, azt a számok igazolják.

Tartalomgyártás tekintetében is érdemes mobilos és táblagépes platformokra specializálódni?

Egyes esetekben igen. Például Story és az Y magazinok iPades kiadásaira külön tartalmat készítenek az újságíró kollégák, speciális az optimalizálás. Természetesen más esetekben az elsődlegesen egyéb célra előállított tartalmakat próbáljuk a lehető legjobb formában mobilplatformokra tölteni.

Kísérleteznek egyéni megoldásokkal is, vagy inkább a külföldi trendeket követik az új megoldások terén?
 
Figyelünk arra, hogy mi zajlik a világban, ez nem titok, sőt, büszkék is vagyunk rá. Emellett kísérletezünk is, hiszen mi is érezzük, hogy ami a Story Magazin nyomtatott felületein terjedelemben, képminőségben, szerkesztési szempontból működik, az egy táblagépen nem feltétlenül. Egy kis időre még szükségünk van, amíg alaposan kikísérletezzük, hogy milyen különbségek vannak, és hogy hogyan kell az egyik vagy a másik felületre tartalmat gyártani. Különösen a legkisebb képernyő esetén igaz, hogy az egész világ, de a hazai médiacégek is az út elején vannak. Nem forrt még ki, hogyan lehet az okostelefonokra vetíteni mindazt, ami egy nagyobb képernyőn, vagy akár nyomtatva jól néz ki.

2012. november 27-én, a Mobile Hungary 2012 konferencián Dunai András Barnóth Zoltánnal (MEC), Kalmár Tiborral (RTL Klub), Nagy Barnabással (Telenor) és Kardos Gáborral (Ringier) beszélget a mobilos tartalomszolgáltatás kérdéseiről.