Több módosító javaslatot is benyújt a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.), indítványaik a családi és az örökösödési kérdéseket érintik – közölte Harrach Péter frakcióvezető és Rubovszky György frakcióvezető-helyettes pénteki, budapesti sajtótájékoztatón.
Rubovszky György elmondta, azt szeretnék, ha a polgári törvénykönyv családjogi fejezetében csak a családdal összefüggő passzusok szerepelnének. Megerősítette: a KDNP-nek az az álláspontja, hogy mivel az élettársak nem alapítanak családot, az ő viszonyaikkal kapcsolatos kérdéseket, mint polgári jogi szerződést, a polgári törvénykönyv másik fejezetében kell szerepeltetni. Az élettársak – mondta – „a nem házasságot választották”, és minden kötöttség nélkül akarják leélni az életüket. Ebből az következik, hogy semmilyen kötöttséget ne tegyenek rájuk, és ez a rész kerüljön ki a családjogi körből – tette hozzá.
Harrach Péter azt mondta, nem értik, hogy miért akarják egyesek a házasság kötött formái közé „bekényszeríteni” a szabadabb mozgást jelentő élettársi formát. „Hagyjuk meg a szabad döntés lehetőségét mindenkinek, de az almát ne keverjük össze a körtével” – fogalmazott a frakcióvezető. Emlékeztetett: a család fogalmát a családvédelmi törvényben a lehető legszűkebbre vették, és azt rögzítették, hogy egy szülő és egy gyermek már családot alkot, függetlenül attól, hogy a gyerek milyen kapcsolatba született. A gyermekek egyformák, azonos jogokat és támogatást élveznek – szögezte le.
Az azonos neműek „kapcsolatrendszerét rendező” bejegyzett élettársi kapcsolatról 2007-ben az Országgyűlés rendelkezett – idézte fel Rubovszky György, hozzátéve: ők szintén nem alkotnak családot, tehát az ezzel kapcsolatos szabályozásnak sem a családjogi körben van a helye. Az öröklési fejezetben az élettárs és a bejegyzett élettárs javára biztosított öröklési jogot „el kell felejteni”, marad a társadalom minden tagja számára biztosított végrendelet-alkotási jog; ha az élettársak úgy gondolják, hogy örökösnek kívánják nevezni az élettársukat, ezt megtehetik – jelezte.
Rubovszky György kitért arra, hogy a ma hatályos jog szerint a túlélő házastársat illeti minden olyan vagyonnak a haszonélvezeti joga, amit nem ő örököl, és speciális esetként van jelen a haszonélvezet megváltása. Az új polgári törvénykönyv javaslata ezt megfordítaná, és általánossá tenné, hogy a túlélő házastárs a haszonélvezet ellenértékeként egy gyerekrésznyi örökséget kapna, és a speciális eset a haszonélvezet fenntartása lenne. A KDNP azt szeretné, ha a mindenkori túlélő házastárs a vagyon egynegyedét örökölné meg, és az efölötti rész törvényes öröklési rend szerint kerülne a gyerekekhez, a speciális eset a megváltás lenne.