Kulcskérdés az IMF-megállapodás a KT elnöke szerint

A kormány által elfogadott intézkedésekkel teljesíthető a jövő évi 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél Kovács Árpád szerint. A Költségvetési Tanács elnöke a külföldi kereskedelmi kamarák által szervezett fórumon, csütörtökön Budapesten elmondta: a kormány által bejelentett elvonások és restrikciós intézkedések költségvetési hatását nem lehet „egy az egyben figyelembe venni, mivel egyéb hatásaik is vannak a gazdaságra” – jegyezte meg Kovács Árpád. A szakember szerint az elmúlt években az európai intézményekkel való vitának „végig az volt a lányege, hogy ne egyszeri bevételekből tartsuk a költségvetési egyensúlyt, még akkor is, ha az éppen szabályos, hanem próbáljuk meg a folyó kiadásokat folyó bevételekkel fedezni”. Ebben a tekintetben a kormány óriási lépéseket tett, és erről szólnak a mostani kiigazítások is – tette hozzá.

A KT elnöke egyben leszögezte, a magyar adósság alakulásának szempontjából kulcskérdés a megállapodás az EU-val és az IMF-fel, jelentős különbség van ugyanis a Magyarország által jelenleg elérhető piaci kamatok és a nemzetközi hitelezők által kínált kamatszintek között. A több százmilliárd forintos kamatkülönbözet miatt elgondolkodtató, hogy érdemes meghajolni a nemzetközi szervezetek feltételei előtt – tette hozzá. Kovács Árpád az elhúzódó tárgyalásokról szólva úgy fogalmazott: „szerelmi viszonyban is megromló kapcsolatrendszert feltételez, hogyha valaki ígérget”. De szerencsére most nincs sürgetés, lehet alkudozni és vissza fog jönni a delegáció, így a hitelmegállapodással kapcsolatos remény „rendben van” – fűzte hozzá.

A magyar gazdaság állapotáról elmondta: hiányoznak a gazdasági növekedés beindulásának feltételei, a nagy kérdés az, hogy a magyar gazdaság jelenlegi recessziója átmeneti lesz-e. Hozzátette: ahhoz, hogy ne legyen átmeneti, konjunktúraváltozás kell Európában, és alapvető változásra van szükség Magyarország fejlesztési és finanszírozási környezetében. Szerinte Magyarország ma mélyen alatta van annak a fejlesztési aránynak, ami a térségre jellemző, és ezt a banki hitelezés alacsony aktivitása is mutatja. A közgazdász szerint örök dilemma, hogy milyen legyen a stabilizálás és a dinamizálás aránya. „Ezek nem vagy-vagy kérdések, de egymás komplementerei. Van egyfajta sorrendiség is: a stabilitás nélkül nincs honnan elrugaszkodni”. A jövőbeli gazdaságpolitika irányáról szólva elmondta: immár „az óvatosabb hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartásra, finombeállításokra van szükség”. Ezenkívül kulcsfontosságú a bizalom helyreállítása. Mint mondta, „a menedzselés technikája, és különösen annak kommunikációja azokban is aggodalmat váltott ki, akik a cselekvés irányával egyetértettek” – fogalmazott.