Bekerült az alkotmányba a választási regisztráció

A hétfőn kormánypárti támogatással - 262 igen szavazattal, 84 ellenében - meghozott döntés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző 15. napig. A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbevétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház.

A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják. A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel.

A Fidesz ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra. A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok korábban jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről.

A záróvitában az MSZP, a Jobbik és az LMP is bírálta az előzetes regisztráció bevezetését, azt hangsúlyozva, hogy szükségtelenül korlátozza a választójog gyakorlását. Az eredmény kihirdetésekor LMP-s képviselők az ülésterem felső páholyából több köteg kék színű cetlit szórtak tiltakozásul a kormánypárti padsorokra, utalva az 1947-es kékcédulás választáson történt csalásokra. Az elnöklő Balczó Zoltán ezután felszólította az LMP politikusait, hogy ha nem láncolták magukat oda, akkor hagyják el a karzatot és foglalják el helyüket. Wittner Mária fideszes képviselő ügyrendi felszólalásában azt mondta: képviselői pályafutása alatt ilyen még nem történt a Házban, és vizsgálatot sürgetett.

Az alaptörvény módosításának szövege:

„Magyarország Alaptörvényének második módosítása (2012)

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következő k szerint módosítja:

1.cikk

Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek 23. cikke a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3} Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti.

(4) Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdését a Magyarország Alaptörvényének második módosítása (2012) hatálybalépését követő országos népszavazásokon azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az országos népszavazás érvényességéhez az országos népszavazáson szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének érvényes szavazata szükséges.”

2. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

Indokolás

A Javaslat — a választásokon és népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos önrendelkezési jog kiteljesítése céljából — lehetővé teszi, hogy sarkalatos törvény a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként indulás lehetőségét, valamint a népszavazáson való szavazás lehetőségét azok számára biztosítsa, akik előre jelzik, hogy e jogukat gyakorolni kívánják.”