Zugló polgármestere: az MSZP „politikai megrendelése” miatt ürült ki a kassza
A momentumos városvezető meg is nevezte a tettest.
A médiaszabályozás fejlesztésére irányuló együttműködésről egyeztetett öt szakmai szervezettel a médiatanács. Kiderült, a szakma kész az együttműködésre.
A Médiatanács szakmai találkozó keretében egyeztetett a társszabályozás kérdéseiről csütörtökön öt szakmai szervezet részvételével. Az egyeztetésről kiadott közlemény szerint a résztvevők egyetértettek abban is, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a köz érdekében végzett közös kommunikációra, a közönség tájékoztatásra. A felek kifejezték abbéli szándékukat, hogy folytatják a közös gondolkodást a médiapiac nem állami szabályozásának és a hatósági jogalkalmazásnak egymást kiegészítő szerepéről, hatóköréről, arányairól.
A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületével (MEME), a Magyar Lapkiadók Egyesületével (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével (MTE), az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) és a Főszerkesztők Fórumával tartott megbeszélésen a közlés szerint Megyer Örs, az ÖRT elnöke azt mondta, hogy a médiatörvény módosítása pozitív fejleményt jelentett a szervezet tagjai számára. Felhívta a figyelmet, hogy a hatékony együttműködés érdekében szükséges elhatárolni egymástól a törvényi és az önszabályozás területeit.
Tóth Csaba, a MEME jogi szekciójának képviselője arról beszélt, hogy a televíziók és rádiók esetében nincs múltja az ön- és társszabályozás gyakorlatának, de elismerik, hogy van létjogosultsága az együttműködésnek, és szükséges a fejlesztési lehetőségek közös feltérképezése. Javasolta, hogy fontolják meg a társszabályozás felhatalmazási tárgykörének kiterjesztését a lineáris médiaszolgáltatásokra vonatkozó egyes szabályokra is.
Kovács Tibor, az MLE elnöke szerint fontos kérdés, hogy milyen jogi keretek vonatkoznak a médiaszolgáltatókra, és ez nem csak a médiaszabályozás kérdéskörét érinti. Mint kifejtette, az új szabályozás több területen is fejlődést generált, de maradtak olyan kérdések, amelyekkel szükséges foglalkozni. Kitért a médiapiac gazdasági problémáira, valamint a szabályzó környezet gazdasági hatásaira.
Weyer Balázs, a társszabályozásban nem érintett, de meghívottként a beszélgetésen részt vevő Főszerkesztők Fórumának elnöke a média és az állam függőségi viszonyára és a szabályozás ebből fakadó kényes voltára hívta fel a figyelmet. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy ebben a kontextusban hogyan épülhetne fel és működhetne jól egy ön- és társszabályozási rendszer. Véleménye szerint a tiszta önszabályozást sok kritika éri ugyan, de ezek könnyen orvosolható problémák, és a Főszerkesztők Fóruma a számon kérhető, transzparens önszabályozásban hisz.
Koltay András, a Médiatanács tagja elmondta, hogy a társszabályozásban azért volt eddig relatíve kevés ügy, mert a közönség még alig ismeri, és a rendszer szigorú eljárási és formai garanciákat határozott meg. Felvetette azt a kérdést is, hogy vajon a médiaszabályozás-e a média legnagyobb problémája, és rosszabb lett-e a média a törvénytől?
A Médiatanács kiemelte, hogy számára fontos a médiapiac szereplőivel való együttműködés, ezért kezdeményezett párbeszédet az egy éve bevezetett társszabályozási rendszer tapasztalatairól. Az új szabályozás teljesen új rendszer bevezetését tette lehetővé, az egyeztetést a felek álláspontjainak megismerése, összevetése is indokolta, amely alapul szolgálhat a rendszer közös fejlesztéséhez — olvasható a közleményben.