Történelmi bérmegállapodás született
NGM: a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar családok évről évre egyre többet vihessenek haza.
A nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges törvénymódosító javaslatait. A csomagban emellett szerepel az áfaprés enyhítése, valamint a gazdasági társaságok tőkepótlására vonatkozó szabályokon is lazít a javaslat – írja a hvg.hu.
Három törvényjavaslatot nyújtott be kedden Matolcsy György. Az egyik az orvosok, nővérek jövő évi béremelésének fedezetét tartalmazza: eszerint megemelik az alkohol, a cigaretta és az autógáz jövedéki adóját, valamint az összes — akár taurint nem is tartalmazó — energiaitalra kiterjesztik a chipsadót.
A kormány új munkahelyvédelmi tervének megfelelően elsősorban az élőmunkára nehezedő terheket csökkentik: a huszonöt év alattiak, az ötvenöt év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, valamint a képzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek után a munkáltatók havonta szociális hozzájárulási adókedvezményt kaphatnának.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben 14,5 százalékos, tartós álláskeresők vagy kismamák felvétele esetén az első két évben 27 százalékos, a harmadik évben 14,5 százalékos kedvezmény járna. Az adókedvezményt százezer forint bruttó bérig, vagy a bér százezer forintot meg nem haladó része erejéig lehetne igénybe venni.
A törvénymódosító javaslat második fejezete a vállalkozási környezet javításáról szól. Legfontosabb pontja az áfatörvény új adózási módjához kapcsolódik, melynek lényege, hogy a gazdasági céllal belföldön letelepedett kis és középvállalkozók, valamint egyéni vállakozók jogosultak azt a pénzforgalmi elszámolást választani, miszerint az áfát a számla esedékessége helyett elég a tényleges teljesítés időpontjában megfizetni. A törvényjavaslatban az alanyi áfamentesség választására jogosító értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik.
A csomag a gazdasági társaságok devizaveszteségeivel szemben is elnézőbb: ha a fennálló veszteség devizában fennálló tételek átértékeléséből adódott, nem kell tőkepótlást végrehajtani. Ennek igazolására viszont közbenső mérleget kell készíteni. Szintén a devizaárfolyam-változás kedvezőtlen hatásait küszöböli ki az a javaslat, amely az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségeit nem csak a beruházási jellegű hitelekre, hanem a forgóeszköz-hitelekre is kiterjeszti. Így lehetséges ezeket a veszteségeket a későbbi évekre is elszámolni.