A közmédia arculattervezője: Egy forradalom közepén vagyunk

Új arculattal jelentkezik a közmédia az olimpia kezdetére. A rádiós és televíziós csatornák, az MTI, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyaránt új logót kap: ezeket kedden, Budapesten, egy különleges sajtótájékoztató keretében ismertették. A hagyományostól eltérő hangulatú, sejtelmes fények és hangok játékával megrendezett produkció során a meghívottak – így többek között Szalai Annamária és a Kossuth-díjas Ákos is – egy-egy vázából öntöttek aranyhalat az 1-es stúdióban felállított akváriumba. Miután a nézők tableteket kaptak, amelyen a természetről, az aranymetszésről és a Fibonacci-számsorról tekinthettek meg egy rövid előadást, az új logókat Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója mutatta be.

Az új arculaton az elmúlt másfél évben az MTV tízfős tervezőcsapata dolgozott, akik az egyes műsorok arculatának kialakításán felül vállalták el ezt a nagyobb volumenű munkát. A Vida Zoltán vezette gárda olyan motívumukat vett alapul a munka során, mint a tűz, a víz, a levegő és a föld, amelyek jelképrendszerének alapja a kör. „Amikor új szimbólumrendszerünket, képi elrendezésünket, zenénket és közösségi rendszerünket megalkottuk, akkor úgy kerestük az újat, a holnap megoldásait, hogy közben soha sem feledkeztünk meg arról, mi gyökerezik a kultúránkban” – hangsúlyozta Böröcz István a keddi sajtótájékoztatón, hozzátéve: a magyar mellett az európai és az egyetemes kultúra is az új arculat alapját adta. Vida Zoltán az új arculatról a Mandiner.médiának elmondta: az is fontos volt, hogy egy egyszerű, a médiazajból kiemelkedő, könnyen azonosítható formát találjanak, hiszen az átlagos magyar fiatal ma nem olvas el egy novellát egy logó mellett. A képi elrendezésről szólva azt mondta, az aranymetszés ősi arányrendszere alapján készült, a teret a Leonardo által ábrázolt vitruviusi arányok szervezik, de a  természetet is segítségül hívták akkor, amikor a Fibonacci-számok alapján rendezték be a képeket.

A közmédia a képek mögött egy filozófiát és egy értékválasztást is képviselni kíván. Vida Zoltán egy mondatban úgy foglalta ezt össze, hogy a közszolgálati média elsődleges célja mostantól a „nyitás a közösségek felé a közösségi média mentén”. Kifejtette: a közmédia és a közösségi média fogalmának rokonértelműnek kell lennie. A népszerű közösségi felületek, így a Facebook, a Twitter és a YouTube nem állítanak elő professzionális tartalmakat, ám hatékonyan terítik azokat. „Nem arról van szó, hogy elkezdjük közösségi csatornákra feltölteni az anyagainkat, mert ennek nem lenne értelme” – szögezte azonban le a tervező, hozzátéve: ehelyett a műsorok szerkesztését gondolják újra.

Az interaktív műsorok kialakításával kapcsolatban Vida Zoltán azt közölte: ezt nem teszi lehetővé a mai rendszer, hiszen a közösségi site-ok nyilvános feltüntetése reklámnak minősülne. Mint mondta, az ilyen jellegű átalakulás egy hosszabb folyamat lesz, a szabványosítás csak most kezdődött, „egy forradalom közepén tartunk”.

Az új design bemutatóján elhangzott: „egy innovatív megoldással valamennyi néző szereplőjévé válhat a műsoroknak, vagyis a televíziózás közösségi cselekvéssé válik”. A tervezőgárda vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: közönség lehetőséget kap rá, hogy beküldje saját fotóját, nevét, illetve egy helyszínt, amit később egy előre megadott műsorban láthat viszont. Vida Zoltán megjegyezte: ez most egy útkeresés, a modern közmédia útját nekik kell kitaposniuk. Arra a kérdésre, hogy a jövő keresése hogy kapcsolódik össze az ősi motívumok használatával, a tervező azt felelte, a tudatalatti adja a kapcsolódási pontot. Kifejtette: az ősi motívumok a kollektív tudatra hatnak.

Az átalakulás ugyanakkor nem csak felszíni, nem csupán a külsőségekben nyilvánul meg, hanem egy komplex rendszerről van szó. „A vállalati filozófiát, a kulturális értékválasztást, az indentitást is pontosítottuk általa, és a korábbi előadásokon, workshopokon már kiderült, hogy a közmédia dolgozói szimpatikusnak találják az új irányt” – mondta Vida. A tízfős tervezőgárda - Pitz Noémi, Novák Fanni, Nagy Szilárd, Godring István, Groma Dániel, Kaszab László, Bozsár László, Ilos Zoltán, Rucsi Gábor és Vida Zoltán - az új koncepcióval a kollégákat szeretné motiválni, és mint mondták, a cégen belüli visszajelzések többsége pozitív.

Az átalakítás költségeiről szólva a tervezőgrafikus azt mondta, neki és munkatársainak nem járt külön fizetés vagy juttatás a különleges feladatért. „Mi tulajdonképpen ingyen dolgoztunk” – mondta, hozzátéve, természetesen havi fizetésük mellett. Közölte azt is: becslései szerint, ha külső céget bíztak volna meg az új arculat felépítésével, az mintegy 300 millió forintba került volna. Az új rendszer kapcsán felmerült költségeket – a LandArt elemek kialakításától kezdve azok csaknem 32 ezer kilométernyi szállításán át, egészen a festékek megvásárlásáig – Vida Zoltán 30 millió forintosra becsülte. „Egy vállalati rendszer tekintetében ez aprópénz” – jegyezte meg.

Az átalakítás szükségességét Vida Zoltán azzal magyarázta, hogy a közmédia összevonása után a különböző múlttal, vállalati kultúrával, identitással rendelkező négy médiumot össze kellett hangolni. Mint elmondta, a korábbi logók erre nem voltak alkalmasak, hiszen nem volt bennük egy közös alapmotívum.

Az arculatváltással kapcsolatos reakciókról szólva a tervezési vezető azt mondta: hidegre és melegre is számít. „Az a jó, ha vitatkoznak az emberek, mert az azt jelenti, hogy a munkánk érzelmeket vált ki” – mondta. Megjegyezte ugyanakkor: az online kritikákban sokszor „butaságokat” is írnak. Vida Zoltán tervező a Mandiner.médiának adott interjúját így zárta: „a mi szakmánk olyan, mint a karmesetereké; az emberek azt hiszik, csak hadonászni kell, és nem látják, mekkora munka van egy koncert mögött”.