Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Három helyett kétszázalékos GDP-bővülést jósolnak a makroelemzők következő évre. Ennek értelmében jövőre 90-120 milliárd forinttal nagyobb államháztartási hiány várható.
Lehetetlenné vált elérni a jövőre kitűzött három százalékos gazdasági növekedést, márpedig a kormány arra számított, hogy annál nem lesz kisebb a GDP-bővülés üteme - állították makroelemzők az Origo kérdésére válaszolva. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője múlt héten másfél százalékos növekedést valószínűsített, Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője két százalék körüli bővülést jósolt.
A gyengébb gazdasági teljesítmény két csatornán is megnehezíti a Brüsszel felé a konvergenciaprogramban vállalt, a GDP 2,5 százalékára rúgó költségvetési hiánycél teljesítését: egyrészt az eddig gondoltnál kevesebb lesz az adóbevétel, másrészt a GDP-arányos deficitterv a kisebb GDP miatt forintban mérve kisebb hiányt tesz lehetővé.
A kormány által reméltnél egy százalékponttal kisebb, három helyett kétszázalékos GDP-bővülés átlagosan a GDP 0,3-0,4 százalékával rontja a költségvetési egyenleget, így jövőre 90-120 milliárd forinttal várható nagyobb hiány. Ennyivel kell növelni a Széll Kálmán-tervben 550 milliárd forintosra ígért, de a konvergenciaprogramban ennél valamivel nagyobbra tervezett kiigazító csomagot. Ez annál a 600 milliárdnál is nagyobb egyenlegjavítási igényt jelent, amit a jegybank július közepén látott szükségesnek - írja az Origo.