Az Alkotmánybíróság frissen újraválasztott elnöke elmondta: az új alaptörvény tartalma miatt karakterében változik majd az alkotmánybíráskodás.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság újraválasztott elnöke hétfőn a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt kijelentette: az új alaptörvény tartalma miatt egy karakterében megváltozó alkotmánybíráskodás kezdődik majd.
A szeptember 1-től 15 tagúra bővülő testületnek és szervezetének hatékonyan kell működnie, nem szabad belefulladni az alkotmányjogi panaszokba. Paczolay szerint az elnöki jogkörök megerősítésére is szükség lesz a jövőben.
Az Ab elnöke úgy véli, hogy az intézmény hatásköreinek bővülés és szűkülése egyensúlyban van, ám a gazdasági hatáskörcsökkentést „külön polcra” teszi. Paczolay Péter támogatását az alkotmánybíróság kormánypárti képviselői és az LMP-s Schiffer András szavazta meg.
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
„Ott téved, hogy vele – és egykori harcostársaival – ellentétben én egyáltalán nem járok az ATV-be” – írta az ügyvéd.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
