Így változhat az önkormányzati törvény

A Belügyminisztériumban elkészült az új önkormányzati törvény előzetes koncepciója. A 44 oldalas dokumentum egyelőre nem nyilvános, de néhány részletet a tárca elárult - írja az Index a tervezetről írt összegzésében. A tervezet, ami bár még nem végleges, alapvető változást hoz az önkormányzatiság szerkezetében. Ilyen például, hogy 2014 után a következő önkormányzati választás 2019-ben lesz, vagy öt évig tartanak majd a ciklusok.

Az önkormányzati finanszírozásában az eddig forráselosztás helyett a feladatok finanszírozása kerül a középpontba. A kormány az átalakítástól azt reméli, hogy az önkormányzati szektorból eltűnnek a működésre felvett adósságok és hitelek. Újraszabályozzák a helyi adókat is: ezeket ugyan az önkormányzatoknak kell majd beszedni, azonban az új törvény lehetőséget ad a helyi adók növelésére és újak kivetésére is. Az átalakítás érinti a helyi iparűzési adók (hipa) elosztását is. A tervezetből az körvonalazódik, hogy az önkormányzatok 100 milliós bevételi határ felett a hipá-ból kell hozzájáruljanak egy úgynevezett kiegyenlítő rendszerhez, amiből a térség működési és területfejlesztési kiadásait finanszíroznák.

A segélyezéshez is hozzányúl az új javaslat. A segélyek nem az önkormányzati bankszámlákon keresztül érkeznek majd a célzottakhoz, hanem közvetlenül az államkincstárból, viszont a segélyezéssel összefüggő szociális munka, adminisztráció és szociális munka továbbra is önkormányzati hatáskör maradna.

Új adósságkezelési és adósságrendezési

szabályok is jönnek. A kormány szigorítana ezeken a területeken a települések hatalmas adósságát látva. Az új eljárásnak a tervezet szerint két szakasza lesz. Az elsőben a helyi képviselő-testületek saját hatáskörben intézkedhetnek. A második szakasz a céges felszámolási eljárásokhoz fog hasonlítani, ebben a periódusban már egy külső biztoshoz kerülnek az önkormányzatok gazdálkodásának jogai. A kormány azoknál a településeknél is szorosabbra fogná a gyeplőt, ahol nincs csőd közeli helyzet. A tervezet egy az önkormányzatokat közvetlenül és folyamatosan ellenőrző rendszer felállításáról beszél, amit az Államkincstár, az Állami Számvevőszék vagy egy teljesen új szerv végezhetne el.

A kisebb lélekszámú - 1000 fő körüli vagy az alatti - településeken megtiltanák, hogy főállású polgármester legyen. Újra megnyitják a Budapest kontra kerületek vitát, ezen a téren, illetve megyei, járási szinten is a feladatok újraosztása várható. A következő hónapokban ennek megfelelően a kormány megvizsgálja a települések feladatait, hogy az új önkormányzati, közigazgatási és az ehhez illesztett finanszírozási rendszer lefedjék egymást.

A jogszabályt hosszas egyeztetések után június utolsó előtti kormányülésén kerülhet a tervezet első olvasatban a kormány elé, ezt követően véglegesítik a törvényjavaslatot. A zárószavazás októberben vagy novemberben lehet.