A magyar növekedésnek is betehet a görög csőd

Súlyos következményekkel járhat a kelet-közép-európai feltörekvő gazdaságok növekedésére az egyre biztosabbnak tűnő görög államcsőd. A nagy nyugati bankok visszafoghatják a hitelezést a térségben, megakasztva a meginduló kilábalást. A csőd másik hatása lehet, hogy meginog a befektetői bizalom a helyi devizák és tőzsdék iránt.

„Valóban elkerülhetetlennek tűnik a görög államadósság átstrukturálása, a pletykák szerint már az EU és az IMF is ezzel a forgatókönyvvel számol” - nyilatkozta az Origónak Barta György, a CIB Bank makroelemzője. Barta szerint azonban nem valószínű, hogy az érintett bankok éppen ebben a régióban fognák vissza a hitelezést. Az elemző úgy véli, hogy a görög csőd visszavetheti az eurózóna növekedési ütemét, ez pedig a magyar gazdaság teljesítményén is meglátszana.

„A magyarországi kkv-hitelezés a jelenlegi szinthez képest már nem nagyon tud visszaesni, ezzel együtt természetesen nem tenne jót a gazdaságnak, ha továbbra is stagnálna a piac. Ettől függetlenül a kormány konzervatív előrejelzésében szereplő háromszázalékos növekedés így is elérhető lenne” - fogalmazott Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Samu a görög csőd kockázatait csak akkor látja kezelhetetlennek, „ha Portugália és esetleg Írország is hasonló sorsra jut”.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint minél több szó esik a görög államcsődről, annál kitettebb lesz Magyarország is a közismert kockázati tényezőknek. Az elemző úgy véli, a görög csőd politikai döntéseken múlik, így esélyesebb, hogy az csak jövőre vagy két év múlva következik be.